RÁBAKECÖL

TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

1. Bevezetés 3

2. Rábakecöl bemutatása 5

3. Örökségünk 10

Római Katolikus Templom

Keresztek

Szobrok

Kápolnák

Kúriák

Római katolikus iskola

Köztemető

Gyűjtemények

Természeti értékek, zöldterületek

4. Eltérő arculatú településrészek 21

Történeti településrész

Kialakult településrész

Gazdasági terület

Beépítésre nem szánt területek

5. Ajánlások, jó példák 26

Történeti településrész

Telepítés

Épületek magassága

Tetők kialakítása, tetőforma

Homlokzat kialakítása, anyaghasználat, színezés

Kialakult településrészek

Telepítés

Épületek magassága

Tetők kialakítása, tetőforma

Homlokzat kialakítása, anyaghasználat, színezés

Kerítések

6. Közterületek kialakítása 39

Járda

Vízelvezető árkok

Reklámfelületek

A település egészére vonatkozó általános útmutató

7. Mellékletek 46

Növénytelepítésre javasolt fajok listája

Tiltott fajok listája

A növényvédelmi tevékenységről

Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabálya

Natura 2000 területek

Műemlékek

TARTALOMJEGYZÉK

A kézikönyv nem egy kötelező útmutató, egy kőbe vésett dokumentum Ez a kézikönyv segítség kíván lenni. A

település bemutatásával, az értékek, a múlt jellegzetes építészeti stílusainak megismertetésével és az útmatató

résszel mutatja be, tárja fel az épített környezet szépségeit.

Bevezeti az olvasót az építészeti értékek tárházába, hogy olyan házat tudjon építeni, ami valódi büszkeséggel

töltheti el, és a település képéhez illeszkedik, azt ízléssel viszi tovább.

Az építészetet szokás megfagyott zeneként emlegetni. És valóban nagyon sok hasonlóságot találhatunk egy

zenemű és az építészet között. Az építészet sokszínűségét adja a változatos utcák, terek, épületek sokasága,

mint egy zenekarban a sokféle hangszer: vonósok, fúvósok, ütős hangszerek. Ugyanakkor, ha ezek egymásra

tekintet nélkül zenélnek, lehet külön-külön még szép dallam is, amit játszanak, az összkép hamis. Ugyanígy a

házak is lehetnek eltérőek egymástól, más rendeltetésűek, de ha nincsenek tekintettel egymásra, zavaros,

élhetetlen környezetet alakítanak ki.

BEVEZETÉS

Az ajánlások nem tekintendők kötelező jellegűnek, a céljuk nem a tervezési szabadság megkurtítása,

uniformizálása, hanem éppen a valós értékek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása. Az

unalomig másolt giccses, sokszor import, településidegen klónok helyett a település karakteréhez illeszkedő

választási lehetőségek bemutatása, a nem diktált, hanem a valódi szabadság megismertetése.

A kézikönyv nem egy merev, lezárt egész, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő

kezdeményezés kíván lenni, ahogy a település története sem befejezett, hanem folyamatosan továbbíródik.

Ezért, ha újabb szép ház születik, az bekerülhet, sőt be is kell, hogy kerüljön ezen kézikönyvbe, hogy ezáltal is

büszke lehessen az építtetője, tervezője, kivitelezője és maga a település egyaránt.

Ahol a Kis-Rába búcsút int az öreg Rábának, Győr-

Moson-Sopron megye kapujában, Rábakecölnél

születik meg a Rábaköz. A Kapuvár-Beledi Kistérség

legdélibb települése, egyben megyehatár, Győrtől

60, Soprontól és Szombathelytől egyaránt 55,

Pápától 40 km-re elhelyezkedő település. Régészeti

kutatások a honfoglalásig vezetik vissza gyökereit: a

Keszi hadtörzs folyami átkelőhely biztosítása

céljából Kesző néven építette a település elődjét. A

község első írásos említése 1162-re nyúlik vissza,

Kun László király birtoka. 1291-ben III. Endre Kapu

várához csatolja, s Keczöl sorsa ettől kezdve

szorosan összefonódott Kapu várának történetével.

Keczöl birtokjogával később a Kanizsay, Nádasdy és

Eszterházy családok rendelkeztek. A törökjárás

idején mindössze kilenc fő menekült meg, elrejtőzve

az erdei mocsárban, de a kuruc-labanc háború is

elnépteleníti és tönkreteszi a falut. A túlélők

kitartása valamint a terület kitűnő természeti és

gazdasági adottsága mindig új lendületet adott a

fejlődésnek. A múlt század elejére mintegy

ezerkétszáz fő élt itt. Az ötvenes évek gazdasági

intézkedései radikálisan csökkentették a

lélekszámát a mára 713 lakosú Rábakecölnek.

2. RÁBAKECÖL

BEMUTATÁSA

Négy folyóvizének másféltucat kilométer vízfolyása

és több, mint 300 hektár erdeje gazdag növény és

állatvilágnak ad otthont a természetjárók és

vadászok örömére. A Rába mellett két horgásztó is

várja a pecásokat. Aki nem az evezőlapát mellett

dönt, az nyeregre ülhet, két keréken vagy négy

lábon, de hintóra is szállhat. A Bábi néni

kincsesházába látogatók a gyűjtemény mellett

kulturális programokkal is találkoznak, valamint

kézműves foglalkozásokon és alkalmanként

teljesítménytúrákon tehetik próbára magukat.

A község fontos közlekedési útvonal. A

86-os főút és a 8611-es utak

kereszteződése, és az ezekből elágazó

alacsonyabb rendű 8428-as út,

valamint a 2016-ban átadott M86

gyorsforgalmi út lehajtója jelentős

átmenő közúti forgalmat indukálnak

Vas megye felé az egykori Rába

„vámhídon’’ keresztül Celldömölk és

Sárvár, valamint a Balaton irányába. A

buszközlekedés jó, sűrűn indulnak

járatok a szomszédos városokba.

A település infrastrukturális tekintetben

mára minden közművel ellátott, a

belterületi útjainak 95%-a portalanított.

A közüzemi ivóvízvezeték hálózatba a

lakások 100%-a van bekapcsolva. A

házaknál összegyűlő szennyvizet

szennyvízcsatorna hálózatra kötik, az

ellátottság 97%. A falu gázellátása 1993

óta megoldott. A teljes villamosenergia-

hálózat kiépítése 1956-ban történt. A

településen a szilárd és a szelektív

hulladékgyűjtés is megoldott.

Rábakecölben a távközlési hálózat

1994-ben lett kiépítve, jelenleg

fénykábeles összeköttetéssel

rendelkezik. A településen belül

földkábeles, illetve légvezetékes hálózat

is található. 2011-től új csillagpontos

rendszerű kábeltelevízió hálózat épült

ki, melyen Internet és

telefonszolgáltatás is elérhető.

2011-ben az iskola épületének átalakításával és

kibővítésével valamint technikai fejlesztésével

Soós Imre Kulturális Központ néven integrált

közösségi szolgáltató tér kezdte meg működését.

A településen működik háziorvosi szolgálat,

óvoda, fiókgyógyszertár, posta, vegyesboltok,

virágboltok, zöldségbolt és vendéglátóhely.

Közösségi terek: kulturális központ, tornaterem,

futballpálya, Bábi néni kincsesháza, játszótér,

bitumenes kézilabdapálya, strandkézilabda pálya,

tekepálya, kültéri kemence, valamint három

közpark.

A településnek jelentős ipara,

üzeme nincs. A lakosság

döntően a közeli városok

gyáraiban vállal munkát.

Rábakecöl területének 87,4 %-

a használt mezőgazdasági

terület. Mintegy 1400

hektárnyi jó minőségű,

átlagosan 32,1 AK értékű

szántóval rendelkezik.

Meghatározó nagy

mezőgazdasági vállalkozás a

Rábamenti Mezőgazdasági Kft

(Termelőszövetkezet

jogutódja). Vállalkozói és

őstermelői növénytermesztés

a jellemző, az állatállomány

jelentősen csökkent.

A község határában folyik a Rába, a

Keszeg-ér, a Répce árapasztó

csatornája és a Kis-Rába, amely

összeköti a Rábát a Répcével,

valamint két horgásztó is található.

A rábaközi településeken élő

emberek eltérő neveken

azonosítják, míg Vásárosfaluban a

Keszeg-ér neve Linkó,

Rábakecölben Barnak, régen pedig

Bálványos-patak volt.

A település az árvízvédelmi töltések

megépülése előtt évente többször

kerültek víz alá. Ezek az árvizek

határozzák meg a talaj összetételét

is. Rábakecöl határára a jó

minőségű, magas aranykorona

tartalmú rétláp talaj a jellemző.

Éppen ez a jó minőségű talaj lett a

veszte a természetes növénytakaró

eltűnésének. Az eredeti

természetes növénytakaró színes

mozaikját, azok sokszínű

növényvilágát fokozatosan

felváltotta az egyhangú, nagy

parcellás, monokultúrás táj. A

növény- és állatvilágban gazdag

erdőterületek mára már elsősorban

a Rába árerületére szorultak vissza.

A településre ma is jellemző a

fésűs beépítés: az utcára

merőlegesen elhelyezkedő

házak a hozzájuk épített

istállóval, pajtával, színnel, mint

a fésű fogai csatlakoztak

valamikor a falu utcáihoz.

A település érdekessége az

egységes számozás. Nincs

páratlan és páros oldal. Ez a

házszámozás feltételezhetően a

régi egyszerűbb faluszerkezet

miatt alakult ki. A mai

utcaneveket a ’60-as évek

elején adták, ekkor a házak

számozását is újraosztották.

Rábakecöl kettő országos műemléki

védelem alatt álló építészeti örökséggel

rendelkezik: Római Katolikus Templom és

egy klasszicista kőkekreszt

Római Katolikus Templom

A településnek az 1700-as évek elején

harang nélküli, famennyezetes temploma

volt.1759-ben burkolták be, illetve építették

boltozattá barokk stílusban. A szószék és az

oltárkép 1780-as évekből származik. 1804-

ben is volt építkezés, majd 1886-ban Zalka

János megyés püspök idejében alakult ki mai

formája. A torony kórussal bővült.

Rábakecöl 1900-ban önálló plébániát akart,

a rendelkezésre álló telek üresen állt. 1912-

ben a templom jövedelméből 68 000 koronát

el is különítettek a célra, így új templomot és

plébániát lehetett volna építeni, de a

világháború ezt meghiúsította.

A templom a II. világháborúban belövéseket

kapott, szétlőtték a plébánia melléképületét

is. Helyreállítása hamar megtörtént,

kifestését az 1957-58-as években Botka

Lajos pélábános idején Samodai József

végezte. A toronyban eredetileg négy harang

volt, ám a háborúban kettőt elvittek, melyek

a mai napig nem kerültek pótlásra.

A középkortól a múlt századig Szent István,

az egyház első vértanúja volt a templom

védőszentje. Ekkor tartották a búcsút. A

vértanú emlékét festmény és szobor is őrzi.

A törökök feletti, 1517. október 7.-i lepantói

győzelem emlékére szt. V. Piusz Pápa

rendelte el 1573-ban a Rózsafűzér

Királynője ünnepét. 1716-ban vették fel a

Római Kalendáriumba. Valószínű, hogy az

1886-os újjáépítésnél választották a

templom új védőszentjévé a Rózsafűzér

Királynőjét. A Búcsú ünnepe innentől október

első vasárnapja.

ÖRÖKSÉGÜNK

A középkor szerzetesei kórusban imádkozták a

zsoltárokat. A hagyomány szerint Szent

Domonkos (1170--1221) Máriától kapta az

üzenetet, hogy az olvasni nem tudó barátok és a

nép az Üdvözlégyet imádkozzák 150-szer a

zsoltárok helyett. Ez a jelenet, a rózsafüzér

átadása látható Rábakecöl egyszerű barokk

templomának oltárképén. A falakon pedig

„hagyományos’’ rózsafüzér imádság összes titka

szemlélhető: Samodai József alkotása, a 15

nagyméretű freskó az 1950-es években készült.

Ritka nagy élmény egy térben ábrázolva, együtt

látni az „örvendetes’’ olvasóban idézett

történéseket (a kórus felett), valamint a

„fájdalmas’’ és „dicsőséges’’ olvasóban ismételt

eseményeket (a templomhajó

mennyezetmezőiben).

Különös véletlen, hogy a művész a szentély

boltozatára éppen az utolsó vacsora jelenetét

festette fel. Így aztán Rábakecölben -- már fél

évszázaddal azelőtt, hogy II. János Pál pápa

kiegészítette az ősi rózsafüzér imádságot -- a

„világosság’’ olvasó egyik titkát is beillesztették a

képsorozatba. A templom rózsafüzér-galériája

egyébként teljessé tehető, mert a még hiányzó 4

titok ábrázolása is elférne a szentély

mennyezetén.

A templomhomlokzat fülkéiben állt Szent Vendel

és Mária szobra.

Keresztek

Az országos műemléki védelem alatt álló klasszicista kőkeresztet, mely a temetőben található, 1834-ben

emelték. Ezen túl további összesen nyolc kereszt lelhető a településen. Ebből egy a temetőben, öt a

Kossuth utcán (8611 sz. közút), mely a település fő utcája, valamint kettő külterületen. Utóbbiak szintén a

8611 számú közút mentén, a belterülettől néhány száz méterre, egyik Beled, míg a másik Kenyeri

irányában. A millenniumi kereszt fából készült, míg a többi kő.

Szobrok

Rábakecöl Kossuth utcáján összesen három szobor van, ebből

kettő kőből és egy fából készült.

A település központjában, a régi lovas tűzoltókocsi kiállítóhelye,

valamint a 2016-ban lehelyezett időkapszula mellett áll a

Szentháromság-szobor. A téglalap alapú posztamensen a

Szentháromságot ábrázoló szobor látható. Mindegyik "isteni

személy" mellett ott van a saját attribútuma is:

Atya - háromszög, gömb

Fiú - kereszt

Szentlélek - galamb

A felirat sajnos itt már nem olvasható, így nem tudható biztosan,

hogy ezt is a jubileumi szentév tiszteletére állították-e. Az

állításra valószínűleg 1901-ben került sor, de 1-2 év eltérés

lehetséges.

A Kossuth utca 59. számú ház előtt áll Páduai Szent portugál

származású ferences rendi teológus és prédikátor szobra. A

római katolikus egyház (ezen belül is a szegények) védőszentje.

A rábakecöli Szent Antal ábrázolása: jobb karján a jelképévé

vált gyermek, bal kezében a szintén jelképévé vált liliom. A

szobor fás szerkezetű, készítője: Schütz, Celldömölk. Soós

Ferenc és neje, Erős Rozália emeltette 1913-ban.

A templom előtt találhati az I. világháborús

emlékmű, melyet 1926. június 27-én

ünnepélyes keretek között avatták fel. A

szobor "a harcba induló honvédet ábrázolja,

aki kérges kezével magasba emeli a becsület

zászlaját" - írta róla a korabeli tudósítás. A

művészi kivitelű szobor alkotója ditrói Siklódy

Lőrinc szobrászmávész. Az I. világháborúban

elesett rábakecöliek névsora mellé később a

II. világháború elesetteinek névsorát

tartalmazó márványtábla is felkerült. A

szobrot 2016-ban újították fel.

Kápolnák

Rábakecöl külterületén két, jó állapotú

„Szűz Mária neve’’ kápolna is található.

Az egyik Miklósmajorban, a másik

közvetlenül a 86-os főút mellett. Ez

utóbbit -- az egyházmegye talán

legkisebb, alig 5 m2 alapterületű

kápolnáját -- minden utazó láthatja a

megyehatár előtt.

Római katolikus iskola

A Kossuth utcán 1930-ban épült a Római Katolikus

Általános Iskola. Az épület 1997-ig folyamatosan

betöltötte eredeti funkcióját. Ekkor az általános iskola

alsó tagozata is átköltözött az 1991-ben átadott új

iskola épületébe.

Kúriák

Bár Gróf Cziráky kastélynak hívták, valójában kúriának épült, mára a falu körbeöleli, a település központja lett.

Községháza, hivatali épületként funkcionál.

A Rábakecölhöz tartozó Miklósmajorban épült (Esteerházy-Almásy-tiszttartói) kúria ma cégtulajdonban, irodaként

működik. Az egykor nagy létszámban lakott, gazdag kulturális élettel rendelkező, mára üzemként működő

Miklósmajorban egyetlen „cselédlakás’’ épület maradt fenn nagyon rossz állapotban, melyet meg kellene menteni az

utókornak.

Köztemető

Rábakecölben a köztemető a település dél-nyugati részén,

a Kenyeri ffelé vezető 8611 számú közút mellett található.

A település túlnyomórészt katolikus vallású, a temetkezési

szokások hagyományjellegűek. A temető három

parcellából áll, múlt század elejéről találhatóak régebbi

síremlékek. A felújított ravatalozó mellett fa harngláb, és

két kőkereszt található.

mutatja be.

Gyűjtemények

Bábi néni kincsesháza

Rábakecöl, Erkel utca 14. szám alatt

található a Pajtaműhely Hagyományőrző

Közművelődési Alapítvány által

működtetett, de magánkézben, Vass

Lászlú tulajdonában álló Bábi néni

kincsesháza. Az épület tájházként

funkcionál, Rábakecöl lakosainak

felajánlásaiból összeállított, régi használati

eszközök gyűjteménye tekinthető meg.

Emelett kulturális, hagyományőrző

programokkal is próbálja életben tartani a

már feledésbe merülő régi szokásokat,

hagyományokat. Legnagyobb

rendezvényük a nyári Kosárfonó és

kézmáves tábor.

Emlékeink

A Soós Imre Kulturális Központban, Eckrich

Béla nyugalmazott iskolaigazgató

vezetésével berendezett emlékszoba a

Rábakecöl, valamint a helyi oktatás múltját

mutatja be.

Természeti értékek, zöldterüeltek

A folyóvizek mentén (Rába, Kis-Rába, Keszeg-ér), gazdag növény és állatvilággal rendelkezik Rábakecöl külterülete.

A terület növénytanilag a magyar flóratartomány kisalföldi flóra járáshoz, állattanilag a kisalföldi faunajáráshoz

tartozik. A Rába árterén páratlan értékű növényvilág található, jelentős létszámú a madár és a vadállomány. Szinte

a teljes terület Natura 2000 védelem alatt áll. Több hektárnyi terület borul fehérbe tavasszal, a védett hóvirág

ébredésekor. Folyóvizei, mesterséges ártéri tavai kitűnő horgászati lehetőséget kínálnak. Természeti adottságai

(ártéri ligeterdők, erdők, vízpartok, belterületi parkok) jó pihenési, kikapcsolódási lehetőséget kínálnak a

kempingezésnek, lovas, kerékpáros, gyalogos és vízi turizmusnak.

Rábakecöl belterülete jelentős

zöldfelülettel rendelkezik. A kisebb parkok,

zöldövezetek (pl. Községháza udvara,

Millenniumi kerszt, Petőfi utca, stb.) három

nagykiterjedésű zöldfelület van:

-Az Új utca és a Kossuth utca

kereszteződésénél 0,7 ha terület, melyen

egykor az uradalmi épületek álltak, a 20.

század második felében a helyi Tsz irodái

és istállói. Ezek mára mind elbontásra

kerültek, a helyén kialakult zöldterületen

ma a Rábakecöl Jövőjéért Alapítvány apró

lépésekben, de foylamatosan

„Tündérkertet’’, azaz játszóteret és

közösségi szabadidőparkot fejleszt.

- A rábakecöli sportpálya és környezete,

kiszolgáló létesítménye 1,3 ha területű

- Több, mint 1,8 ha területű, részben

fásított park az Ady, Bem, Dózsa és Árpád

utca között fekszik. Egykor agyagbánya

volt, mely később vízzel feltöltődőtt. A ’60-

as évek után (vélhetően a Rába

szabályozása miatt) a víz elapadt.

Meg kell őrizni a terület táji

értékeit: a természetes

növényállományt, kulturális

vagy történelmi szempontból

jelentős tájértékeket, valamint

a táj alaktani és helyi éghajlati

jellegét meghatározó elemeit

(domborzat, jellegzetes

felszíni alakzatok,

természetes vizfelületek,

vizes élőhelyek stb.) Egy

település zöldfelületi

rendszerének elemei a

zöldterületek (zöldterületi

létesítmények: játszótér,

sportpálya, kemping, temető

stb.) erdőterületek,

gyepterületek,

mezőgazdasági területek, a

telkek növényzettel fedett

része, a fasorok. A lakott

területen foltszerűen

elhelyezkedő zöldfelületek és

a telkek mozaikszerűen

növényzettel fedett részei

között a vizuális kapcsolatot

és az ökológiai folyosót a

fasorok teremtik meg. Az

összefüggő

növényállományoknak igen

fontos a helyi klímát módosító

hatása, mely lényeges

település-ökológiai szempont.

A növényzet, elsősorban a

csoportos fás növényzet

jelentős kedvező hatást

gyakorol a levegő

szennyezőanyag tartalmára,

baktérium tartalmára, a zaj és

rázkódások terjedésére, de

módosítja a sugárzást,

hőmérsékletet, páratartalmat

és a légmozgást is.

ELTÉRŐ

ARCULATÚ

TELEPÜLÉS

RÉSZEK

Jelmagyarázat:

Narancssárga: Történeti településrész

Fehér: Kialakult településrész

Zöld: Zöldterület

Kék: Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület

Piros: Beépítésre szánt új településrész

Épületek

Az épületekre vonatkozó elvárások:

A településen építendő, felújítandó épületek külső megjelenésével kapcsolatban a Polgármesterrel előzetesen

kell egyeztetni, és csak a jóváhagyás után lehet megkezdeni a munkálatokat. A Polgármester ellenőrizheti,

hogy a megépült projekt az előzetesen egyeztetettek alapján készült-e el.

- Az épület közterületről látható homlokzatának karbantartásáért, esztétikai minőségéért a tulajdonos

felel. Amennyiben az épület utcai homlokzatának állapota nem megfelelő, azt köteles a tulajdonos -- a fenti

egyeztetés alapján -- karbantartani.

- Az épületek tetőfedésének elvárásai:

 Rikító színű, és rikítóan többszínű (cirmos) tetőszín nem alkalmazható.

Trapézlemez fedés lakóház utcafronti részén nem használható. Trapézlemez csak ipari övezetben

alkalmazható.

 Cseréplemez fedés csak piros, vagy barna színben, meglévő pala héjazat cseréjekor használható,

amennyiben a tetőhéjazat cseréje után nem lesz tetőtér beépítés.

 Korcolt fémlemezfedés meglévő, és új házakon is alkalmazható; csak piros, vagy antracit színben.

 A település épületeinek elvárt színvilága:

- Visszafogott színvilág, nem rikító színek. Meghatározandó 3-4 színskála, lehetőség szerint le legyen

több. A színek kiválasztása egyeztetés alapján történik.

- Az épület utcai frontján a garázskapu építése kerülendő.

- Parabola antenna, tányérantenna lehetőleg a közterületről nem látható módon kerüljön elhelyezésre.

Amennyiben ez nem megoldható a területen akkor törekedni kell arra, hogy esztétikájában -- gyakorlatilag

színben -- harmonizáljon ahhoz a környezethez, tetőhöz, ahol elhelyezkedik.

Történelmi településrész

A történelmi településrész a falu régi részét

foglalja magában, melynek épületállománya

az Örökségünk fejezetben részben

áttekintésre került. A hagyományos

oldalhatáron álló fésűs beépítési móddal

jellemezhető a falu központja. Az

homlokzatok jellemzően vakoltak,

cserépfedésű, egyszerű szerkesztésű magas

tetővel készültek. Rábakecöl történelmi

településrészét a mai településközponttól

(Községháza) nyugatra a Kossuth utca a mai

kulturális központig, valamint délre a Petőfi

utca képezte. A jelenlegi településközpont

egykoron gazdasági terület volt, a kúria

épülete mellett istállók és műhelyek álltak,

melyek észak-keletről a település szélén

helyezkedtek el.

Az idő múlásával a település régi képe

átalakult, a történelmi településrész

karaktere is megváltozott.

Kialakult településrész

A történelmi településrésztől északra, a

„Komlóskert’’ (egykor komlót termesztettek

itt) helyén, valamint keletre is építkezni

kezdtek a település lélekszámának

gyarapodásával.

A múlt század második felén

nyugati irányba is megindult a

terjeszkedés. A ’60-as évektől

megindult építkezések során

mintegy 30 év alatt jelentősen

átalakult a településkép.

Rábakecöl épített környezete

így végül egységesen kialakult

lakóterület lett: egyedi telkeken

oldalhatáron álló házak nagy

kertekkel. Az átépülések során

általánosan elterjedt típusa lett

a kontyolt kockaház.

Gazdasági terület

A gazdasági területek

megjelenése általában

összefügg a településkapuk

látványával. Az épített

környezet egységes

megjelenését (tömegét,

anyaghasználatát) az eltérő

technológiai igény miatt

általában nem lehet elvárni, az

alkalmazott színvilágot pedig

sokszor megköti az adott

vállakozás arculati kódexe.

Ezért a településkép

megőrzése érdekében a

rendezett közlekedési

területek kialakítására és az

egységes koncepció szerint

megvalósított fásításra,

parkosításra kell helyezni a

hangsúlyt.

Beépítésre nem szánt területek

A beépítésre nem szánt

területeket két csoportba lehet

osztani.

Az egyik csoport a település

közigazgatási területének azon

része, amely ökológiai

szempontból értékes. Ide

tartoznak azok a területek,

amelyeken a jövőben nem lenne

kívánatos nagyobb

épületállomány megjelenése,

vagy egyáltalán épületek, tájképet

romboló vezetékek, adótornyok

stb. megjelenése. Ilyenek a

gyepek, rétek, legelők, jó

minőségű szántók.

A másik csoport a terület azon része, amely ökológiai szempontból kevésbé értékes. Ide lehetne építeni egy-egy

laza, szellős beépítésű, turisztikai vagy szabadidős elfoglaltság célú létesítményt.

Arra a kérdésre, hogy mitől szép egy lakóház, nem lehet egy mondatban válaszolni. Neves építészek és filozófusok

a különféle megközelítések ellenére egyetértenek azonban abban, hogy a közhiedelemmel ellentétben a szépség

nem szubjektív, nem részrehajló. Kant mondta:”Szép az, ami érdek nélkül tetszik.”A szépség sokféle lehet. Ebben a

fejezetben nem szeretnénk egyoldalúan állást foglalni, leszűkíteni a lehetőségeket. Viszont szeretnénk bemutatni,

hogyan kerüljük el a legáltalánosabb hibákat.

TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSRÉSZE:

Telepítés

A történeti településrészen a családi házak építése oldalhatáron álló, a telken belüli elhelyezkedése az utcával

párhuzamos és merőleges rendszerű, előkert nélküli. Nem javasolt az indokolatlanul, nagymértékben hátrahúzott

családi ház építése. A területen nem kívánatos az utca ritmusától és a kialakult telekszélességtől eltérő

telekszélességek kialakítása, a hagyományos telekstruktúra megváltoztatása.

Épületek magassága

A történeti településrész területén jelenleg a földszintes, földszint +tetőteres épületek egyaránt megtalálhatóak.

Az utcával párhuzamos gerincű épületek esetében törekedni kell az egymással harmonizáló ereszmagasság

kialakítására. Többszintes tetőtér kialakítása nem javasolt.

5. AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK

Tetők kialakítása, tetőforma

A történeti településrész területén kizárólag magastetős épületek találhatóak. A tetőformák egyszerűek. Az

egységes településkép megőrzése érdekében alacsony hajlásszögű (mediterrán) vagy nagyon magas hajlásszögű

(alpesi) épületek megjelenése nem kívánatos. Az utcakép tekintetében az egyes házak átépítésénél az utcára

jellemző tetőgerinc irány, ereszforma követése javasolt. Kerülendő a túltagolt tetők alkalmazása és elvárás a

környezetben kialakult rendhez történő alkalmazkodás. Az épületeken az égetett agyagcserép fedés a javasolt.

Kerülendő a cseréptől eltérő egyéb héjazatok alkalmazása. A feltűnő, kirívó színhasználat nem megengedhető.

Homlokzat kialakítása, anyaghasználat, színezés

A történeti településrészén az épületek homlokzata, oromfala, tűzfala hagyományosan vakolt. A felújítás során

javasolt az eredeti díszítés megtartása és az eredeti színek alkalmazása. Nem ajánlott a háromnál több eltérő szín

vagy színárnyalat használata.

Új épületek létesítése esetén a környező épületek anyaghasználatából érdemes kiindulni. Ez azonban nem zárja ki a

kortárs anyagok használatát, amennyiben azok erősítik az építészeti koncepciót és harmonikusan illeszkednek a

környezetbe.

KIALAKULT TELEPÜLÉSRÉSZEK:

Telepítés

A kialakult településrészeken az épületek már változatosabb képet mutatnak. Egy-két kivételtől eltekintve itt is

jellemző a hagyományos oldalhatáron álló beépítés. Ott, ahol kialakult az oldalhatáros beépítés ez a telepítés

továbbra is követendő. Új ház építése során az előkert mélysége alkalmazkodjon az utcában már kialakult

méretekhez. Ezeken a településrészeken sem javasolt az utca kialakult ritmusától, telekszélességtől eltérő

szélesség kialakítása.

Épületek magassága

Az épületek magasságánál figyelembe kell venni a már meglévő házak magasságát, azokhoz kell alkalmazkodni. A

kialakult településrészen jelenleg földszintes, földszint + emeletes, földszint + tetőteres épületek egyaránt

megtalálhatóak.

Tetők kialakítása, tetőforma

Elvárás a környezetben kialakult rendhez történő alkalmazkodás a gerincirányok, oromfalak, a tetők

formavilágának, tagolásának tekintetében. Amennyiben az építési telek körül kialakult egy nyeregtetős házakból

álló utcakép, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a szomszédokhoz hasonló nyeregtetős

tetőformájú.

Homlokzat kialakítása, anyaghasználat, színezés

Kerülendő a homlokzat túlzott (kővel, fával vagy téglával) burkolása. A homlokzati felületek és nyílászárók színei

esetében kerülni kell a túlzottan élénk vagy túlzottan sötét színek használatát és a környezethez alkalmazkodó

pasztell színeket kell előnyben részesíteni. Egy adott épületen nem ajánlott túl sok eltérő szín vagy háromnál több

árnyalat alkalmazása.

Kerítések

Az utcai kerítéseknél érdemes a környezet szép példáit megfigyelni. Az oldalsó és hátsó kerítések rejtettebbek,

mégis érdemes átgondolni anyagukat, zártságukat. A nyitottabb, átlátszóbb kerítés nem csak a jószomszédi

kapcsolatot segíti, de naposabb, levegősebb lesz kertünk, és szabadon élvezhetjük a táj egybefüggő látványát.

A kerítésekre vonatkozó elvárások.

- A kerítés felújítását, a kerítés építését a Polgármesterrel előzetesen kell egyeztetni, és csak a jóváhagyás után

lehet a munkálatokat megkezdeni. Az elvégzett munkálatokat a Polgármesterrel kell jóvá hagyatni. Mindkét

esetben a településképi rendelet alapján kell eljárni.

- Meglévő kerítések felújítása során a kerítés színe legyen összhangban a környezetével, ne legyen kirívó.

- Új kerítés építése esetén:

- A kerítés lábazata 80 cm magasságig tömör lehet, felette áttört kerítés legyen.

- A kerítések oszlopai, kapuzatai a hagyományokra épülve lehetségesek, .

- Gömbfa kerítésoszlop a külterületi ingatlanok közúttal határolt telekhatárára épülhetnek, a belterületi

ingatlanoknál ez a lehetőség nem áll fenn.

- A kerítés után közvetlen lehet „tömör” zöld sövény kerítés. Az így kialakuló „zöldtömör” kerítés magassága

nem lehet 2,20 m-nél magasabb. A sövénykerítés utcai vonalán, az utcára semmilyen formában nem nyúlhat

ki. A „zöld kerítés” karbantartásáért, annak térbeli elhelyezkedéséért az ingatlan mindenkori tulajdonosa

tartozik felelősséggel.

- A teljesen tömör kerítés építése a Polgármesterrel való egyeztetés alapján nem kizárt.

TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSRÉSZ

Rábakecöl történeti településrészén megtalálható mind a zárt, tömör, mind a nyitott kerítés.

Házaink kiegészítői, a kerítések, lámpák, postaládák, korlátok, egytől egyig aktívan alakítják a végső látható képet,

hangulatot.

Akkor járunk jól, ha mindent egyforma igényességgel, odafigyeléssel tervezünk meg, választunk ki. A színek

használata, a változatosság gyönyörködtet, ezek összképének gondos kialakítása odafigyelést igényel. Ezek a

részek akár sűrűbben is cserélhetők, ha a tulajdonos már mást szeretne (kicseréli a faanyagot) vagy az elérhető

technika lehetővé teszi (LED-es lámpák, motoros kapu, rejtett árnyékoló…).

A kerítés egyszerre teremt kapcsolatot a közterülettel, ugyanakkor elválasztja azt az ingatlantól. Térfalat képez,

mely lehet tömör ha magánéletünket szeretnénk óvni, de lehet áttört, átlátható is. A történeti településrészen

jellemzően fa, épített fal vagy drótkerítésekkel találkozunk.

Amennyiben kerítés felújítás történik, vagy új épület kerítését tervezi az építtető minden esetben az eredeti

kerítéshez hasonlót kell készíteni.

A kertkapu, bejárati ajtó a megérkezés, fogadás kiemelt pontja. A kertkapu és a bejárati ajtó kialakításakor

illeszkedjünk a kerítéshez és az épülethez. A kapu legyen hangsúlyos, de ne hivalkodó. Kialakításakor mérsékelten

alkalmazzuk a díszítőmintákat.

Rábakecöl történeti településrészén többféle kerítéstípus is elfogadható. Amennyiben régi kerítés kerül felújításra,

vagy átépítésre, törekedni kell az eredetihez hasonló megoldáshoz.

A falszerű áttörés mentes kerítés is

elfogadható, ha hasonló volt.

Az oszlopos kerítés 1/3-ad lábazattal és 1/3-ad áttört résszel a

helyén is elfogadható.

Teljesen zárt trapézlemezes kerítés építése nem

elfogadható

Áttört kerítések nádszövettel való zárása nem javasolt.

KIALAKULT TELEPÜLÉSRÉSZEK, TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL NEM MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

A kialakult és új településrészek kerítései stílusukban,

anyaghasználatukban nagyon változatos képet mutatnak. Itt is

érdemes megfigyelni a környezet szép példáit, azok nyomán

mai módszerrel, friss hangulatú, de illeszkedő kerítést tervezni,

építeni. A teljesen tömör, átláthatatlan utcai kerítés kerülendő.

Rábakecöl kialakult és új településrészein a házak előtt már sok helyen van előkert.

Az előkertre vonatkozó elvárások:

- Az előkertek rendezettségére kell ügyelnie az ingatlan tulajdonosának. Az előkertben lévő növények nem

terjeszkedhetnek ki az ingatlan utcai vonalán túl.

- Az előkertben lévő fa lombkoronája 2,50 m magasságtól kiterjeszkedhet az utca fölé. Ebben az esetben az

ingatlan tulajdonosának kötelezettsége annak karbantartása, illetve a lombkoronából származó levél, és termés

rendszeres takarítása.

Így itt a kerítések iránti elvárás is másképpen alakul. Itt az áttört kerítések kívánatosak, tömör és nem átlátható

megoldások nem elfogadható el, mivel azok teljesen eltakarják az előkertet.

Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 1/3-ad kerítés. A falszerű, áttörés mentes kerítés építése itt

kerülendő.

Áttört kerítések nádszövettel való zárása nem

megfelelő.

Természetes határ. Kerítés növényelválasztásból

javasolt.

A településképi szempontból nem meghatározó területek kerítései egyszerűek. Vannak gazdasági területek ahol a

kerítést a „gyepű”, vagyis az élő növényzet jelenti. Vannak drótfonatos kerítések beton oszlopokkal és vannak

gömbfa kerítés oszlopok is.

6. KÖZTERÜELTEK KIALAKÍTÁSA

Járda

A járdára vonatkozó elvárások:

A járda vonala általában adott. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlana előtt lévő járdát valamilyen ok miatt át

akarja alakítani (közmű vezetékek javítása, ingatlan előtti parkoló építés, stb.), úgy azt az alábbi szempontok szerint teheti

meg:

- A leendő kialakítást a Polgármesterrel előzetesen kell egyeztetni, és csak a jóváhagyás után lehet a munkálatokat

megkezdeni. Az elvégzett munkálatokat a Polgármesterrel kell jóváhagyatni. Mindkét esetben a településképi

rendelet alapján kell eljárni.

- A járda vonala, szintmagasságai ne változzanak, a járda folytonossága biztosítva legyen (praktikusan ne legyen a

járdában ugrás, szintkülönbség).

- A járda burkolatának színe illeszkedjen a meglévő, megmaradó járdához (amennyiben nem aszfalt burkolat kerül

visszaépítésre, hanem térkő, annak színe nem lehet rikító)

Rábakecölben az első járdák betonból készültek. Ezek feltöredezése után a

felújítást, úgy végezték, hogy a régi járdára aszfaltot helyeztek. Később ez

az aszfalt megtöredezett, így nálunk is mint sok más településen az

országban, vannak régi elhasznált, feltöredezett, „felpúposodott” járdák.

2011 óta önkormányzati és lakossági összefogással ismét és kizárólag

betonjárdák készültek. Törekedni kell az aszfaltfelületű járdák felújítására is.

Az új építés vagy felújítás során ugyanazon szempontokat kell figyelembe

venni, mint a térburkolatok esetében: anyagában, színvilágában illeszkedjék

a település épületeihez.

Kerülni kell a hivalkodó, túl színes, nem a településhez illő járdaburkolatokat.

Vízelvezető árkok

A vízelvezető árokra vonatkozó elvárások.

- Amennyiben parkoló kiépítését akarja a tulajdonos, úgy azt az alábbiak szerint (mint járda esetében) teheti meg:

o A leendő parkoló kialakítást a Polgármesterrel előzetesen kell egyeztetni, és csak a jóváhagyás után lehet

a munkálatokat megkezdeni. Az elvégzett munkálatokat a Polgármesterrel kell jóvá hagyatni. Mindkét

esetben a településképi rendelet alapján kell eljárni.

o A parkoló szintmagassága egyezzen meg az úttest szintvonalával, annak folytonossága biztosítva legyen

(praktikusan ne legyen ugrás, szintkülönbség).

o A parkoló burkolatának színe eltérhet az úttestétől, de illeszkedjen a meglévő, megmaradó járdához

(amennyiben nem aszfalt burkolat kerül visszaépítésre, hanem térkő, annak színe nem lehet rikító)

o A kialakítandó parkoló vízelvezetését, és az árok meglévő vízelvezetését az építés során biztosítani kell.

o A kialakított parkoló tisztántartásáért, annak jó karbantartásáért az építtető, ha már nem tulajdonos az

ingatlannak, akkor a mindenkori tulajdonos felel.

- Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlana előtti területet a kerítésétől a közút széléig lévő területen, ahol

erre lehetőség van (a járda, és egyéb építmények területén kívül) növényzettel akarja szebbé tenni, úgy azt az

alábbiak szerint teheti meg:

o A leendő növényzeti kialakítást a Polgármesterrel előzetesen kell egyeztetni, és csak a jóváhagyás után

lehet a munkálatokat megkezdeni. Az elvégzett munkálatokat a Polgármesterrel kell jóvá hagyatni.

Mindkét esetben a településképi rendelet alapján kell eljárni.

o Az utca területen csak e rendelet mellékletében szereplő, növénytelepítésre javasolt fajok telepíthetők.

Reklámfelületek

A reklámokra vonatkozó elvárások:

- A reklámtáblák elhelyezését a Polgármesterrel előzetesen kell egyeztetni, és csak a jóváhagyás után lehet a

reklámtáblát kihelyezni. A kihelyezett reklámtáblát a Polgármesterrel kell jóváhagyatni. Mindkét esetben a

településképi rendelet alapján kell eljárni.

- A reklámtábla információ felülete nem haladhatja meg a 1,20 x 1,60 m nagyságot.

- Az adott hely tulajdonosának hozzájárulása szükséges, ahova a reklámtábla kihelyezésre kerül.

- A reklámtábla karbantásáért a kérelmező a felelős. Amennyiben a kérelmező már nem fellelhető, úgy ezt a

kötelezettséget az adott hely tulajdonosának kell vállalnia.

- A reklámtáblák minőségi kialakítása szükséges.

- Alapvetően a cégér reklámtábla támogatandó.

- A reklámtáblák színvilága az adott környezethez alakítandó, kerülni kell az ízléstelen, településképet rontó

reklámokat.

- Az épületen megjelenő reklámok hirdető felülete nem haladhatja meg a 1,20 x 1,60 m nagyságrendet. Egy

épületre maximum 2 reklámfelület kerülhet. Amennyiben az épületben több reklámozandó tevékenység van, úgy

azok tevékenységenként egy felülettel reklámozhatnak.

- Az utcai, mobil reklámok – un. megállító táblák - nagysága nem haladhatja meg az 1,00 m2 nagyságot, ebből

üzletenkén egy-egy helyezhető el.

- Kerítésen gazdasági terület kivételével reklámtábla nem helyezhető el.

- A fentiektől eltérő reklámtáblák kihelyezése a Polgármesterrel való egyeztetés alapján nem kizárt.

Reklámok elhelyezésére a magasabb szintű jogszabály (a reklámok közzétételéről rendelkező 104/2017.(IV.28.)

Kormányrendelet magántulajdonú ingatlanokon nem ad lehetőséget. Közterületen és köztulajdonban álló

ingatlanok esetében pedig ugyanezen jogszabály csak részlegesen, terület felhasználáshoz kötötten ad

lehetőséget. Közterületen kizárólag az önkormányzat jóváhagyásával lehet reklámot elhelyezni. A reklámokkal,

cégérekkel, feliratokkal kapcsolatos általános elvárás és cél a településen, hogy azok harmonikusan

illeszkedjenek

a településképbe, ne hivalkodjanak, tiszteletben tartsák a környezetüket.

A településen jelenleg csak önkormányzati hirdetőtáblák találhatóak.

A település egészére vonatkozó általános útmutató

Rábakecöl területén új házak építése során nem javasolt a tájidegen anyaghasználat: deszkaborítású épületek,

rönkházak…

Utcafronton kerülendő a nádszövettel takart dróthálós kerítés. Alumínium hullámlemez kerítés építése nem

ajánlatos.

Utcai homlokzaton (valamint lehetőség szerint utcára látszó homlokzaton) kerülendő a napelem, szerelt

kémény, antenna, klímaberendezés kültéri egysége.

Hazánk településeire jellemző, hogy az utcaképet jelentősen rontja a különböző légvezetékek, kábelek jelenléte.

Ez igaz Rábakecöl esetében is.

A jövőben az új építésű házakat úgy kell megépíteni, hogy a különböző vezetékeket, kábeleket a földbe helyezzék

el. Különösen ügyelni kell új utcák kialakításánál, valamint közműfejelsztéseknél, hogy ne zavarja az utcaképet a

vezetékek és oszlopok erdeje. Az új utcanyitásoknál a fasorok telepítése legyen hozzárendelve a

közműfejlesztésekhez és a közművek lehetőség szerint az utca egyik oldalán fussanak csak

7. MELLÉKLETEK

1. számú melléklet: Természet –és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája

Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája

Őshonos fafajok

Tudományos név Magyar név

Acer campestre mezei juhar

Acer platanoides korai juhar

Acer pseudoplatanus hegyi juhar

Acer tataricum tatár juhar

Betula pendula közönséges nyír

Carpinus betulus közönséges gyertyán

Fraxinus angustifolia subsp. pannonica magyar kőris

Fraxinus excelsior magas kőris

Fraxinus ornus virágos kőris

Malus sylvestris vadalma

Populus nigra fekete nyár

Populus termula rezgő nyár

Prunus avium madárcseresznye

Prunus padus zselnicemeggy

Pyrus pyraster vadkörte

Quercus cerris csertölgy

Quercus petraea kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens molyhos tölgy

Quercus robur kocsányos tölgy

Salix alba fehér fűz

Sorbus aria lisztes berkenye

Sorbus aucuparia madárberkenye

Sorbus domestica házi berkenye

Sorbus torminalis barkóca berkenye

Tilia cordata kislevelű hárs

Tilia platyphyllos nagylevelű hárs

Ulmus glabra hegyi szil

Ulmus laevis vénicszil

Ulmus minor mezei szil

Staphylea pinnata mogyorós hólyagfa

Őshonos cserjefajok

Tudományos név Magyar név

Berberis vulgaris közönséges borbolya

Cerasus fruticosa csepleszmeggy

Cornus mas húsos som

Cornus sanguinea veresgyűrű som

Coryllus avellana közönséges mogyoró

Cotinus coggygria cserszömörce

Cotoneaster niger fekete madárbirs

Crataegus laevigata kétbibés galagonya

Crataegus monogyna egybibés galagonya

Euonymus europeus csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus bibircses kecskerágó

Hedera helix közönséges borostyán

Ligustrum vulgare közönséges fagyal

Lonicera xy

losteum

ükörke lonc

Prunus spinosa kökény

Prunus tenella törpemandula

Rosa canina gyepűrózsa

Rosa pimpinellifolia jajrózsa

Rubus caesius hamvas szeder

Salix cinerea rekettyefűz

Spiraea media szirti gyöngyvessző

Viburnum lantana ostorménfa

Viburnum opulus kányabangita

Vinca minor kis télizöld meténg

Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok

Tudományos név Magyar név

Acer ginnala tűzvörös juhar

Aesculus carnea vadgesztenye

Aesculus hippocastanum vadgesztenye

Catalpa bignonioides szivarfa

Colutea arborescens sárga borsófa

Corylus colurna törökmogyoró

Ginkgo biloba páfrányfenyő

Laburnum anagyroides közönséges aranyeső

Liriodendron tulipifera tulipánfa

Malus baccata díszalma

Platanus × acerifolia közönséges platán

Prunus × cistena vérszilva

Salix caprea kecskefűz

Sophora japonica japánakác

Sorbus rotundifolia kereklevelű berkenye

Staphylea pinnata mogyorós hólyagfa

Tilia tomentosa ezüsthárs

Prunus fruticosa csepleszmeggy

Prunus serrulata díszcseresznye

2. számú melléklet: Tiltott fajok listái

Tiltott fajok listái:

1143/2014. EU rendelet

az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának

és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta

azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét

alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén

forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra,

tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok

vonatkoznak.

A listában szereplő növényfajok:

Magyar név Tudományos név

aligátorfű Alternanthera philoxeroides

közönséges selyemkóró Asclepias syriaca

borfa, tengerparti seprűcserje Baccharis halimifolia

kaliforniai tündérhínár Cabomba caroliniana

vízijácint Eichhornia crassipes

cingár (aprólevelű) átokhínár Elodea nuttallii

óriásrebarbara Gunnera tinctoria

kaukázusi medvetalp Heracleum mantegazzianum

perzsa medvetalp Heracleum persicum

sosnowsky-medvetalp Heracleum sosnowskyi

hévízi gázló Hydrocotyle ranunculoides

bíbor nebáncsvirág Impatiens glandulifera

fodros átokhínár Lagarosiphon major

nagyvirágú tóalma Ludwigia grandiflora

sárgavirágú tóalma Ludwigia peploides

sárga lápbuzogány Lysichiton americanus

japán gázlófű Microstegium vimineum

közönséges süllőhínár Myriophyllum aquaticum

felemáslevelű süllőhínár Myriophyllum heterophyllum

keserű hamisüröm Parthenium hysterophorus

rózsás tollborzfű Pennisetum setaceum

ördögfarok keserűfű Persicaria perfoliata

kudzu nyílgyökér Pueraria montana var. lobata

3. számú melléklet: 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről

A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen:

parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok

(Cuscuta spp.).

A természetes növényvilágra veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok hazai tudományos alapú jegyzéke szerinti

további tiltott fajok:

Magyar név Tudományos név

észak-amerikai őszirózsák Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii), A. novi-

belgii, A. ×salignus

nyugati ostorfa Celtis occidentalis

átoktüske Cenchrus incertus

díszárpa Hordeum jubatum

japánkomló Humulus scandens

kisvirágú nebáncsvirág Impatiens parviflora

vékony szittyó Juncus tenois

közönséges vadszőlő Parthenocissus inserta

tapadó vadszőlő Parthenocissus quinquefolia

kínai alkörmös Phytolacca esculenta

magas kúpvirág Rudbeckia laciniata

parti szőlő Vitis vulpina

moszatpáfrány-fajok Azolla caroliniana (A. filiculoides), A. mexicana

kanadai átokhínár Elodea canadensis

törpe békalencse Lemna minuta

kagylótutaj Pistia stratiotes

4. számú melléklet: A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályai

269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet

a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen

növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek

megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus

védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.

Az érintett növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név Tudományos név

akác Robinia pseudo-acacia

amerikai kőris Fraxinus americana

bálványfa Ailanthus altissima

keskenylevelű ezüstfa Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő Pinus nigra

erdei fenyő Pinus silvestris

gyalogakác Amorpha fruticosa

kései meggy Prunus serotina

zöld juhar Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név Tudományos név

alkörmös Phytolacca americana

japánkeserűfű fajok

Fallopia spp.

kanadai aranyvessző Solidago canadensis

magas aranyvessző Solidago gigantea

parlagfű Ambrosia artemisifolia

selyemkóró Asclepias syriaca

süntök Echinocystis lobata

5. számú melléklet: Natura 2000 területek

14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel

érintett földrészletekről

Rábakecöl

6.9. Rába (HUFH20011)

025, 026, 027/1, 027/2, 027/3, 027/4, 027/5, 027/7,

027/8, 028, 029/1, 029/2, 031, 032/1, 032/2, 033, 034/2,

034/3, 034/4, 034/5, 035, 036/2, 036/3, 037/2, 037/3,

037/5, 037/6, 037/7, 037/8, 037/9, 038/1, 038/2, 038/3,

038/4, 039/1, 039/2, 039/3, 039/4, 082, 083, 084/3,

084/4, 084/5, 084/6, 086/1, 086/2, 086/3, 087, 089, 090,

091/1, 091/2, 091/3, 091/6, 091/7

6.10. Rábaköz (HUFH20001)

093, 098/2, 098/3, 098/4, 0108/1, 0108/2, 0108/3, 0108/4, 0108/5, 0108/6, 0108/7, 0108/9, 0108/10,

0108/11, 0108/12, 0108/18, 0108/19, 0109/2, 0136/2, 0136/3, 0136/4, 0136/5, 0136/6, 0141/3, 0141/4,

0141/5, 0141/6, 0142/1, 0142/2, 0142/3, 0142/4, 0142/5, 0142/6, 0142/7, 0143/1, 0143/2, 0144/1, 0144/2,

0145/1, 0145/2, 0149/1, 0149/2, 0149/3, 0149/4, 0149/5, 0149/6, 0149/7, 0149/8, 0149/9, 0149/10, 0149/11,

0149/12, 0149/13, 0149/14, 0149/15, 0149/16, 0149/17, 0149/18, 0149/19, 0149/20, 0149/21, 0149/22,

0149/23, 0149/24, 0149/25, 0149/26, 0149/27, 0149/28, 0149/29, 0149/30, 0150/5, 0150/7, 0150/8, 0152/5,

0152/7

6. számú melléklet: Műemlékek

törzsszám

azonosító

helység cím név helyrajzi szám

3712 4675 Rábakecöl

Kossuth u. Kőkereszt, klasszicista, 1834. 057

3711 4674 Rábakecöl

Kossuth u. Római Katolikus Templom 150