1
Helyi
Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Rábakecöl Község Önkormányzata
2013 - 2018
2
Tartalom
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ................................................................................................3
Bevezetés..........................................................................................................................................3
A település bemutatása....................................................................................................................4
Értékeink, küldetésünk ...................................................................................................................12
Célok ...............................................................................................................................................12
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ......................................................15
1. Jogszabályi háttér bemutatása................................................................................................15
2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................18
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége......................................21
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység.............................................58
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...........................................................................................74
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége.....................................................................................83
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................92
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők
társadalmi felelősségvállalása...................................................................................................100
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .................................................................101
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT).....................................................103
1. A HEP IT részletei...................................................................................................................103
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...................................................................103
A beavatkozások megvalósítói...............................................................................................105
Jövőképünk ............................................................................................................................106
Az intézkedési területek részletes kifejtése...........................................................................107
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)..............112
3. Megvalósítás..........................................................................................................................121
A megvalósítás előkészítése...................................................................................................121
A megvalósítás folyamata ......................................................................................................121
Monitoring és visszacsatolás..................................................................................................124
Nyilvánosság...........................................................................................................................124
Érvényesülés, módosítás........................................................................................................126
4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................127
3
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP)
A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi
esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 31. §.-a írja elő a települési
önkormányzatok számára. A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a települési
önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az
esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a helyi esélyegyenlőségi programok
elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm.
rendelet tartalmazza.
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI
rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi
elemeket, amelyek HEP elkészítésének alapját képezik.
Bevezetés
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003.
évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az
esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi
program elkészítésének részletes szabályairól szó 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet
rendelkezéseivel, Rábakecöl község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az
esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.
Esélyegyenlőségen értjük, hogy mindenki elérhesse az általa kitűzött célt, ha annak
érdekében lehetőségének megfelelően mindent megtesz. Az állampolgárok törekednek az
egyenlőségre, hivatkoznak az esélyegyenlőségre, azonban minden erőfeszítés ellenére a valódi
egyenlőség napjainkban elérhetetlen. A helyi társadalmon belül is egyre inkább problémává vált az
esélyegyenlőség kérdése. Érzékelhetően nő a társadalom rétegei, csoportjai közötti távolság, egyre
távolabb kerül az egyenlő esély. Fontos a helyzet megismerése, a problémák feltárása, feladatok
megjelölése az esélyegyenlőség megteremtése érdekében
Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal
összehangolja a település s dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő
4
intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során
bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami
intézményfenntartóira.
A HEP elkészítése az önkormányzati jogalkotás számára kettős feladatot jelent: egyrészt a
helyi rendeletekben tartózkodni kell a diszkriminatív rendelkezések alkalmazásától, másrészt
különböző esélyegyenlőség biztosítását célzó rendelkezéseket be kell építeni a szabályozásokba.
A HEP tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott
feladatokkal kapcsolatos célokat.
Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása
Rábakecöl község a Kisalföld dél-nyugati részén fekszik, ahol a Kis-Rába elhagyja az öreg
Rábát és ezzel megszületik a Rábaköz. A Kapuvár-Beledi Kistérség legdélebbi települése, egyben
megyehatár, Győrtől 60, Soprontól és Szombathelytől egyaránt 55, Pápától 40 km-re elhelyezkedő
település a 8611-es közúton, a 86-os főútvonal mentén. Délen Pápóc és Kenyeri, nyugaton
Répcelak és Csánig/Dénesfa, keleten Edve, északon Beled és Vásárosfalu településekkel határos. A
község fontos közlekedési útvonal. A 86-os főút és a 8611-es utak kereszteződése, és az ezekről
elágazó alacsonyabb rendű útvonalak jelentős átmenő közúti forgalmat indukálnak Vas megye felé
az egykori Rába „vámhídon” keresztül Celldömölk és Sárvár, valamint a Balaton irányába.
Rábakecöl 2007 óta Beled város körjegyzőséghez tartozik. Körjegyzőségünkre jellemző,
hogy a megyében a legnagyobb (Beled, Edve, Dénesfa, Rábakecöl, Vásárosfalu). Rábakecöl tagja a
Kapuvár-Beledi Többcélú Kistérségi Társulásnak. A község infrastrukturális tekintetben mára
minden közművel ellátott, a belterületi útjaink 95%-a portalanított.
5
A község oktatási feladatait Beled városban működő oktató-intézetet, a Beledi Általános
Művelődési Központ valamint a Beledi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat a KLIK által
működtetett intézmény fenntartó látja el. Rábakecölben melegkonyhás óvoda ködik. Szociális
feladatainkat a beledi Egyesített Szociális Központ látja el, helyben működtetett családi napközivel.
A háziorvosi, gyermekorvosi és a védőnői szolgálatok a településen, a fogorvos Beled
központtal működik.
Rábakecöl község elsőírásos említése 1162-ben található a levéltári feljegyzésekben. Királyi
várbirtok volt, melyet Kun László király Osl-nemzetségbeli, Beludnak ajándékozott 1276-ban. 1291-
ben III.Endre Kapu várához csatolja, s Keczöl sorsa ettől kezdve szorosan összefonódott Kapu
várának történetével. Zsigmond király 1387-ben megszünteti a Kapu vári uradalomra, így Keczölre
is két évszázad óta fennálló birtokjogot, s a területet a Kanizsay családnak adományozza. A család
kihalásával 1536-ban Nádasdy Tamás szerzi meg az utolsó, gazdag Kanizsay örökössel, Orsolyával
kötött házassága révén. Az 1594. évi törökjárás szinte teljesen kipusztítja a községet, csupán 9
talál menedéket, elrejtőzve az erdei mocsárban.
A lakosság 1603. és 1610. között kezd visszatelepülni a faluba. Az itt élők a XVI.
századvégén földesúri parancsra áttérnek az evangélikus vallásra, majd 1681. után Eszterházy
birtokszerzése következtében visszatérnek a katolikus hitre, és templomot építenek a községben.
A kuruc-labanc háború elnépteleníti és nkreteszi a falut. Az 1800-as évek elején már ismét
jelentős számú lakosság él a faluban, akik erdőirtásba kezdenek, melynek következtében kitűnő
talajú szántóterületek alakulnak ki. A területet bérlő Eszterházyak 1886-ban létrehozzák Miklós-
majort, ahol béreseiket letelepítik, majd később Aranyos-majort és Szúnyog-majort, ezzel szinte
teljes gazdasági vertikumot alakítanak ki a területen. A község lakóiból katonaként többen részt
vesznek az 1848-1849-es szabadságharcban. A község lakossága a korábban épített templomot
1886-ban építi át a mostani formára, melynek ez ideig Szent István volt a védőszentje, ez időtől
jelenleg is Rózsa-füzér királynéja, melynek ünnepét október első vasárnapján tartja a község, mely
a községi búcsú napja is. A községet 1880. és 1920. között többször tüzeset pusztítja, melynek
hatására 1889-ben létrehozzák a mai napig működő zoltó egyletet. A századfordulón a
községben már szervezett iskolai oktatás folyt, melyben jelentős változást eredményezett az 1930-
ban megépült "nagy iskola". Az 1900-as évek kezdetétől a gazdasági válság végéig több rábakecöli
vándorolt ki Amerikába a biztos megélhetés reményében, közülük többen visszatértek, de nagyon
6
sokan véglegesen letelepedtek. A harmincas években Pődör János kántortanító szervezésével
jelentős kultúrélet működött a községben. Országos hírű volt a dalárda, a színjátszó csoport és a
zenekar.
Sajnos a község lakossága a múlt század mindkét világháborújából kivette részét, az első
világháborúban 41-en, a másodikban 33-an estek áldozatul. A község lakossága a második
világháború nehézségeiből 1950-es évek elejére ismét talpra állt, jól működő egyéni és társas
vállalkozások alakultak ki. Az ötvenes évek drasztikus politikai és gazdasági intézkedései radikálisan
csökkentették az itt élők számát, az 1956-os forradalom leverése után 33-ankülföldre, nagyon
sokan pedig városra költöztek. Az1959-es kolhozosítás után, nagyon nehéz éveket élt át a
tulajdonuktól megfosztott itt élő parasztság.
Az 1956-os községi villamosítást követően 1963-ban orvosi rendelő, majd 1966-ban óvoda
építése követte. A községben élők életszínvonalának fejlődése hatvanas évek végén kezdődött el,
mely során a hetvenes évek végéig szinte átépült a község. Jelentős beruházások valósultak meg a
községi szövetkezetben is, ez időben épült melegkonyhás étterem, szarvasmarhatelep, sertéstelep,
géptelep, gabonaszárító és tárolók. Sajnos a község 1973-ban a Beledi Nagyközségi Tanácshoz való
csatolással elvesztette közigazgatási önállóságát. Ebben az időben több új munkalehetőség nyílt a
fiatalok számára a 8 községben, mely kihatással volt a község egyéb életére is, több szakosztállyal
eredményes sportélet kezdődött el.
Országos hírű eredményeket értek el a tekések, labdarúgók és kézilabdázók. Jelentős
fejlődést eredményezett, hogy a községet 1984-1985-ben vezetékes ivóvízzel látták el. További
infrastrukturális és kommunális fejlődés az 1989-es rendszerváltást követően indult meg a
községben. 1990. január l-étől lakossági akarattal ismét önálló közigazgatása lett a falunak. 1992-
ben átadásra került korsze 8 tantermes általános iskolaépülete, kiépült a községi kábel TV
rendszer.
1993-ban megépült vezetékes gázhálózat, új postahivatal, és fiókgyógyszertár. 1995-ben korszerű
telefonhálózat létesült és bekapcsolódott a község a környezetet kímélő hulladékszállításba.
A községet szimbolizáló faluzászló és címer 1995-ben került felavatásra. A község katolikus
templomának teljes felújítása és ismételt felszentelése 1996-ban történt meg. Az 1992. évi
mezőgazdasági törvénnyel elindult egy szerkezet váltás a tulajdoni és gazdálkodási viszonyok
terén, mely több munkavállalót késztetett ingázásra a megélhetés érdekében.
1997-1998-ban a lakosság pozitív hozzáállásával vezetékes szennyvízcsatorna rendszer
épült ki a községben, és jelentős mennyiségű út és járdafelújítás történt meg. 2000. évben teljes
felújításra került a község közvilágító hálózata.
7
Gazdaság
A természeti adottságokból eredően még jelenben is elsősorban mezőgazdaság jelenti a fő
megélhetési forrást. Jelenben már a mezőgazdaságra a több szektorú termelési struktúra a
jellemző.
A község közigazgatási terén két mezőgazdasági szövetkezet, egy hústermelő Rt. 28 és
493 őstermelő foglalkozik ipari és mezőgazdasági termeléssel. A területen honos gabonafélék
termesztése és az állattenyésztés mellett az utóbbi időben egyre többen foglalkoznak zöldségfélék
termesztésével. Sajnos a nagyobb volumenű termesztésnek korlátot szab a helyi feldolgozás
hiánya, valamint a termelő és a felvásárló közötti nem megfelelő szerződéses fegyelem.
Jelenleg egy ipari üzem működik a községben, a SOÓS KFT., mely fafeldolgozást végez
változó munkavállalónak ad lehetőséget a megélhetésre.
A munkaképes lakosság egyharmada ingázik a térségben lévő községekbe és városokba /Beled,
Répcelak, Kapuvár, Sárvár /. A munkavállalók közül 35 fő az önkormányzat intézményeinél, 17 fő a
helyi kereskedelemben dolgozik.
A község életére, a lakosság életkörülményeinek javítására pozitívan hatna a helyi
tőkebefektetés, ipartelepítés, melynek kedvező feltételei adottak. A község rendelkezik fejlett
infrastruktúrával, jól képzett munkavállalókkal, kihasználatlan épületekkel, belterületi beépítetlen
területekkel és 9 ha-os közművesített külterülettel.
Népesség:
Rábakecöl állandó lakossága: 2012-ben 751 fő, ebből (393 nő, 358 férfi).
Területe: 1860 ha, belterület 86 ha, 23,03 km²
Népsűrűség: 29,79 fő/km²
8
1. számú táblázat – Lakónépesség száma az év végén
Változás
2007 730
2008 693
95%
2009 686
99%
2010 677
99%
2011 665
98%
2012 693
104%
2013 733
106%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Rábakecöl község lakónépessége (lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkezők száma) 2007. és
2012. év között csökkenő tendenciát mutat.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások.
Rábakecöl lakónépességének adatait vizsgálva 2012 évtől folyamatos emelkedés látható. 2013.
évben 40 fővel 2 % pontos emelkedés tapasztalható.
Ezen emelkedést részben indokolhatja, hogy a munkavállalás szempontjából az osztrák határ
közelsége, valamint a megfizethető ingatlan árak.
2. számú táblázat - Állandó népesség
%
nők férfiak összesen
nők férfiak
381 352 733 52% 48%
0-2 évesek 8
0-14 éves 32 30 62 52% 48%
15-17 éves 13 6 19 68% 32%
18-59 éves 220 230 450 49% 51%
60-64 éves 30 25 55 55% 45%
65 év feletti 86 61 147 59% 41%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Lakónépesség
620
640
660
680
700
720
740
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
9
Állandó népesség - nők
0-14 éves
8%
15-17 éves
3%
18-59 éves
58%
60-64 éves
8%
65 év feletti
23%
A 2. sz. táblázat, illetve a kör diagramok a 2011.évi állandó népesség (bejelentett állandó
népesség) adatait tartalmazza, korosztályos és nemenkénti lebontásban. A táblázat a korosztályok
nemenkénti egymáshoz viszonyított arányát fejezik ki, g a kördiagramok a nemek korosztályon
belüli megoszlását mutatják.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
Rábakecöl lakosainak kormegoszlás szerinti vizsgálata alapján megállapítható, hogy a
domináns korosztály a 18-59 évesek korcsoportja, amely az állandó lakosság 61,39 %-a.
A korcsoportokat vizsgálva a 0-14 éves korosztály az állandó lakónépesség 8,4 %-a, míg a 15-17
évesek aránya 2,5 % ami rendkívül alacsony. Szintén agyon alacsony a 0-2 évesek korcsoportja,
amely a lakosság 1,09 %.
A rendelkezésre álló adatok alapján a 65 év feletti korosztály az összlakosság 20 % - ban jelen a
településen.
A nemek közötti korösszetétel vizsgálata azt mutatja, hogy a nők és a férfiak majdnem egyenlő
arányban vannak.
A nemek közötti eltérés a 65 év feletti korcsoportnál jelentkezik. A nők 52 %- ban, a férfiak 48 %
- ban vannak jelen a településen
3. számú táblázat - Öregedési index
65 év feletti állandó
lakosok száma (fő)
0-14 éves korú
állandó lakosok
száma (fő)
Öregedési index
(%)
2001 #ZÉRÓOSZTÓ!
2008 154 72 213,9%
2009 153 71 215,5%
2010 145 73 198,6%
2011 149 70 212,9%
2012 118 67 176,1%
2013 147 62 237,1%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Állan népesség - férfiak
0-14 éves
9%
15-17 éves
2%
18-59 éves
60-64 éves
7%
65 év feletti
17%
10
Az öregedési index a 100 fő 14 év alattira jutó 65 év felettiek számát jelzi. A fenti adatokból is
megállapítható, hogy Rábakecöl lakossága elöregedést mutat.
Öregedési index (%)
0,0%
50,0%
100,0%
150,0%
200,0%
250,0%
2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A 2012 évi adatokhoz viszonyítva a 65 év feletti lakosok számában vekedés és a 0-14 év
alattiak számában csökkenés tapasztalható.
Az öregedési index mutatójában a 2012. évi adatokhoz viszonyítva 61 % pontos emelkedés
látható.
Az öregedési index praktikus mutatószám, mert időben, térben könnyen összehasonlíthatóan
fejezi ki a népességben történő változást. Ugyanakkor a változások okait további elemzésekkel
kell feltárni. Így például az öregedési index növekszik – a népesség korösszetétele romlik –, ha az
össznépességen belül emelkedik az időskorúak száma (élettartam növekedésével), az index
csökken javul -, ha emelkedik a születések száma és a 14 év alatti korosztály száma (pl. a
termékenység növekedésével). Rábakecöl község népességének korösszetételében, és így az
öregedési indexében is, változást okoznak a ki- és beköltözések, a lakóhely változtatások is.
Többnyire a fiatal, magasabb termékenységű korosztály költözik el, és az idősebbek maradnak
helyben.
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások
állandó
jellegű
odavándorlás
elvándorlás
egyenleg
2008
18 46 -28
2009
16 24 -8
2010
16 24 -8
2011
35 34 1
2012
14 2 12
2013
9 13 -4
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő)
-30
-25
-20
-15
-10
-5
0
5
10
15
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
11
természetes szaporodás (fő)
-16
-14
-12
-10
-8
-6
-4
-2
0
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A statisztikai adatok alapján 2012 évben, csökkent a településre vándorlók száma, de pozitív
mutatót mutat a 2012-ben az elvándorlók száma.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A 2012.évhez viszonyítva magasabb az elvándorlások száma, mint az odavándorlásoké. A
belföldi vándorlások egyenlege ezért negatív..
5. számú táblázat - Természetes szaporodás
élve
születések
száma
halálozások
száma
természetes
szaporodás
(fő)
2008 3 12 -9
2009 5 9 -4
2010 5 7 -2
2011 2 6 -4
2012 1 13 -12
2013 3 17 -14
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
Rábakecöl népesség számában emelkedés látható. A 2013. évi adatokat vizsgálva minimálisan,
de emelkedett a születések száma, viszont a halálozások száma is emelkedést mutat. A
természetes szaporodás mutatója negatív irányba növekedett.
A lenti táblázatban az országos és a régió adatai láthatók. A táblázatból megállapítható, hogy
Rábakecöl községben a természetes szaporodás mutatója negatív irányba jelentősen több az
országos és a régiós adatokhoz képest.
Természetes, tényleges szaporodás/fogyás (2003–2014)
Mutató/dimenzió
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Természetes szaporodás,
fogyás, ezer lakosra
–4,1
–3,7
–3,8
–3,2
–3,5
–3,1
–3,4
–4,0
–4,1
–3,9
–3,9
–3,5
Régiók szerint
Közép-Magyarország –3,8
–3,3
–3,2
–2,3
–2,4
–1,7
–1,9
–2,3
–2,6
–2,5
–2,6
–2,2
Közép-Dunántúl –3,6
–3,2
–3,2
–3,2
–3,2
–2,9
–3,6
–3,9
–4,2
–3,8
–4,0
–3,7
12
Nyugat-Dunántúl –4,5
–4,2
–4,1
–3,3
–4,0
–3,7
–4,2
–4,9
–5,0
–4,9
–4,9
–4,6
Dél-Dunántúl –5,0
–4,5
–4,7
–4,3
–4,7
–4,4
–4,9
–5,7
–5,4
–5,6
–5,5
–5,0
Dunántúl –4,3
–4,0
–3,9
–3,6
–4,0
–3,6
–4,2
–4,8
–4,8
–4,7
–4,8
–4,4
Észak-Magyarország –4,4
–4,5
–4,8
–3,8
–4,4
–4,1
–4,7
–5,4
–5,3
–5,0
–4,8
–4,4
Észak-Alföld –2,7
–2,2
–2,8
–2,1
–2,5
–2,5
–2,6
–3,4
–3,2
–3,0
–2,7
–2,3
Dél-Alföld –5,4
–5,0
–5,2
–4,6
–5,2
–4,7
–5,0
–5,8
–6,0
–5,9
–5,5
–5,5
Alföld és Észak –4,1
–3,8
–4,2
–3,5
–4,0
–3,7
–4,0
–4,8
–4,7
–4,6
–4,2
–4,0
http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_1_1.html
Értékeink, küldetésünk
Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek
esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben
részesítését az élet minden területén, függetlenül, hogy nő és férfi, egészséges vagy fontossággal
él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete.
A HEP a 321/2011. (XII.27.) Korm. rend. 1. § (2) bekezdésének előírása értelmében kiemelt
figyelmet fordít célcsoportjai, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a
mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők helyzetére.
Rábakecöl Község Önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintett
célcsoportok a saját településen jussanak lehetőséghez az oktatás, a kultúra, a sport, a szociális és
egészségügyi szolgáltatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, valamint a közlekedés és a kommunikáció
területén. Lehetőséget teremt arra, hogy helyi pályázatok meghirdetésével anyagi támogatásban
részesítse az esélyegyenlőség biztosítására irányuló törekvéseket.
Célok
A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja:
A HEP célja, hogy a település minden lakójának elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa a
gyermekek, nők, idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű – főleg roma állampolgárok
esélyegyenlőségét.
Rábakecöl település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni
kívánja:
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,
a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,
a diszkriminációmentességet,
13
szegregációmentességet,
a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a
helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges
intézkedéseket.
A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében
együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja:
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében
nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és
arányát, valamint helyzetét a településen.
E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő
hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.
További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a
területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.
A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az
HEP IT tartalmazza.
14
A HEP Felülvizsgálat helyzetelemzése:
Ezen munkarészben elsődleges célunk a 2013. évben elfogadott HEP-ben összegzett 2008-2011.
évek közötti időszakra vonatkozó helyzetelemzés fókuszpontjainak áttekintése, azok elsődleges
átértékelése ahhoz, hogy Rábakecöl községben élők valós helyzetéről aktuális képet
alkothassunk. Ezért ez az időszak kibővül a 2013. évvel. E mellett célunk a célcsoportba
tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz való hozzáférés alakulását, valamint
feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat, megállapítani ezen csoportok
esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeken amelyek fejlesztésre szorulnak.
A hatékony fejlődés biztosítása érdekében önkormányzatunk fontosnak tartja a
beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt és az érintettekkel való együttműködést, ezért a
felülvizsgálat előkészítése során felkértük a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum tagjait (továbbiakban
HEP Fórum) az intézmények vezetőit a civil szervezetek vezetőit, hogy számoljanak be a HEP IT-
ben meghatározott határidős intézkedések megvalósulásáról, illetve adjanak javaslatot a
következő évekre szóló HEP IT intézkedés feladataira.
A HEP IT célja:
Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek
konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók
helyzetének javítása szempontjából.
További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.
Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a
programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-
értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsoló
tematikus munkacsoportokat.
A felülvizsgált HEP IT célja:
Célunk a 2013.évben elfogadott HEP IT-ben meghatározott 2014. évben szóló határidős
intézkedések megvalósulásának nyomon vetése. A felülvizsgálat során elkészített új
helyzetelemzésre építve, még hatékonyabb beavatkozások tervezése, illetve azon feladatok
feltárása, melyek határidőre nem valósultak meg.
A HEP-nek kiemelten foglalkoznia kell:
a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésével, foglalkozási
esélyeinek javításával,
a munkaerő-piaci szegregáció visszaszorításával,
hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók hátrányainak kompenzálásával,
15
a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok
összehangolásával,
a közszolgáltatásokhoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés
biztosításával,
az esetleges lakóhelyi szegregáció felszámolásával,
a mélyszegénységben élők, romák, nők, kisgyermekesek esélyegyenlőségével és az egyenlő
bánásmód érvényesítésével a megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való
hozzájutásával,
az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározásával,
a helyben élő nehezebb sorsú, tartós betegségben lévő, fogyatékkal élő, szegénységgel
küszködők,
hátrányos helyzetben levők segítésével,
az emberi méltóság tiszteletben tartásával,
akadálymentes közlekedés biztosításával
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A
program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi
mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program
elkészítésének szempontjai” fejezete és
a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.)
EMMI rendelet
alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:
Mötv.)
16
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. rvény (továbbiakban:
Szt.)
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
(továbbiakban: Flt.)
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi
törvény)
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(továbbiakban: Gyvt.)
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
Az EU 2020 stratégia
Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzéseket tartalmaz: az oktatásban a
lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni, a szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható
intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik
nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a
kirekesztődés reális veszélyt jelent.
Nemzeti Reform Program (Széll Kálmán terv)
A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából
közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett.
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia
A felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek
kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység
szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos
helyzetű térségek –hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes
célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani.
„Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia
Szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését,
javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A rvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen
17
azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a
nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket
Roma Integráció Évtizede Program
A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az
egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén
határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt
mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket.
Nemzeti Ifjúsági Stratégia
Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken
a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
Jelentős változás történt a szociális és gyermekvédelem és a köznevelés szabályozásában.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.
Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás,
amely szerint a képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján egyes közszolgáltatások
igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti, a feladat- és hatáskörébe tartozó
önkormányzati ügyekben – törvény keretei között – önállóan mérlegelhet.
5/2009. ( VI.02.) önkormányzati rendelet a a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
szóló 1993. évi. III. törvényben nem szabályozott helyi támogatásokról.
4/2011. (IV. 07. ) önkormányzati rendelet a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi
szabályozásáról.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A HEP figyelembe veszi Rábakecöl Község Önkormányzata által hozott rendeleteket, és a
„Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Kapuvári járásban” című ÁROP 1.A.3-
2014-2014-0057 azonosítószámú projekt által meghatározott dokumentumokat.
18
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal,
koncepciókkal, programokkal
Meg kell említeni azokat a dokumentumokat, koncepciókat, melyek konkrét terveket is
meghatároznak, saját területre vonatkoznak.
2013. évi Közbeszerzési terv
Kapuvár-Beledi Kistérség Többcélú Társulása Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési
Terve 2011-2016
Kapuvár-Beledi Kistérség Közművelődési Stratégiája
Gazdasági program 2011-2014.
Rábakecöl Hulladékgazdálkodási Terve
Kapuvár-Beledi Kistérség Többcélú Társulása Közfoglalkoztatási Terve 2010. évre
Kapuvár-Beledi Kistérség Többcélú Társulása közművelődési koncepciója 2009-2014
Rábakecöl sportfejlesztési koncepciója 2009-2013.
A HEP 2015.évi felülvizsgálata során történt változások
A HEP-ben felsorolt jogszabályokat érintő változások:
A csatolt 2/2015-ös rendelet hatályon kívül helyezi az alábbi 5/2011-es rendeletet és
módosításait: 11/2014.(XII.01.)
rendelet a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról
szóló 5/2011. (IV.04.) önkormányzati rendelet módosításáról
14/2013.(XII.30.)
rendelet a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 5/2011.
(IV.04.) önkormányzati rendelet módosításáról
2/2012. (III.20.) rendelet a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló
10/2011.(IX.28.) önkormányzati rendelet módosításáról
10/2011.
(IX.28.) rendelet a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló
5/2011.(IV.04.) önkormányzati rendelet módosításáról
5/2011.
(IV.04.) rendelet a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról
További hatályos rendeletek:
1/2013.(II.07.) rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben
nem szabályozott helyi támogatásokról rendelkező 6/2011.(IV.04.) önkormányzati rendelet
módosításáról
19
6/2011. (IV.04.) rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvényben nem szabályozott helyi támogatásokról
4/2015. (IV.24.) önkormányzati rendelet a lakás építéshez, vásárláshoz nyújtandó helyi
támogatásról.
16/2012.(XII.27.)
rendelet az étkezés térítési díjairól -
A rendelet nem szabályozza a szociális ellátási
díjakat, Beled Város Önkormányzatának rendelete állapítja meg a Rábakecölben alkalmazandó
díjakat.
- A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet
változása 2014. január 1. napján
- A zétkeztetésre vonatkozó táplálkozás –egészségügyi ellátásokról szóló 37/2014. IV.30.
EMMI rendelet.
- Rábakecöl Sportfejlesztési koncepció 2015-2020
- Rábakecöl Község Önkormányzata- Képviselő testületének Gazdasági Programja 2015-2019.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása
Rábakecöl Község a Kapuvár Beledi Többcélú Kistérségi Társulás tagja volt 2012. december 31.
napjáig. 2013. január 1.- napjától a Kapuvári Járáshoz tartozik. Az esélyegyenlőségi tervezés segíti
nem csak a település, hanem a térség területfejlesztési koncepciója célkitűzéseinek
megvalósítását, amely első sorban a foglalkoztatási helyzetre, a gazdasági és oktatási, szociális és
gyermek területek célkitűzéseinek megvalósításához járul hozzá. A térségben élők
életminőségének javítása, az életszínvonal növelése a foglalkoztatottság szint emelésén és a
megújulásra kész helyi közösségeken keresztül.
Életszínvonal, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, a településen munkahely-
teremtési kezdeményezések támogatása
Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése
Szociális gondoskodás – a rászoruló rétegek számára (idősek, felnőtt fogyatékosok ellátása)
zbiztonság, bűnmegelőzés
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
Rábakecöl Község Önkormányzata, mint együttműködő partner vesz részt a „Területi
együttműködést segítő programok kialakítása a Kapuvári járásban” című ÁROP 1.A.3-2014-
2014-0057 azonosítószámú projekt megvalósításában.
20
Az alábbi táblázat összegezve mutatja meg – Rábakecöl település más központtal ellátott társulási
formában ellátott feladatokat:
Megnevezés Intézmény megnevezése Ellátott feladat
Szociális és
Gyermekjóléti
Szolgálati Társulás
Beledi Egyesített Szociális
Központ 9343 Beled,
Vörösmarty u. 1
gyermekjóléti feladatok
családsegítés
közösségi ellátás
étkeztetés
Házi segítségnyújtás
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
családi napközi
Központi Háziorvosi
Ügyelet
.
Kapuvár,
Dr. Lumniczer Sándor u. 10
háziorvosi, házi gyermekorvosi
ügyelet
Támogató szolgálat
Magyar Máltai
Szeretetszolgálat
Egyesület
(Ellátási Szerződéssel végzi)
Támogató szolgálat
Belső ellenőrzés Társult önkormányzatok
intézményeinek belső
ellenőrzése
Belső ellenőrzés
Fogyatékosok
nappali ellátása
Nyitott KAPUVÁR Térségi
Szociális
Szolgáltató Központ
(Kapuvár,
Dr.Lumniczer Sándor u. 12.)
Fogyatékosok nappali ellátása
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns
adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
Rábakecöl Község Önkormányzata és civilszervezetei különböző szolgáltatásfejlesztésekre
pályáznak, amelyekhez helyi adatgyűjtések történnek, azonban a település teljes helyzetképére
vonatkozó kutatások nem történtek.
A felhasznált statisztikai adatok többnyire a TEIR adatbázisból, helyi önkormányzati
adatokból, statisztikákból, a helyi nyilvántartásokból kerültek összegyűjtésre, figyelembe véve a
helyi szakemberek beszámolóit, tapasztalatait. Több helyeztünk adathiányt (na), mivel a megelőző
évi hivatalos statisztikai adatok több helyen még nem állnak rendelkezésre.
21
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
Rendelkezésre állnak Rábakecöl Község Helyi Esélyegyenlőségi programjának
helyzetelemzéséhez a TEIR Adatbázisban található 2013. évi adatok.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos
fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége is. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik
tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből
kilépjenek.
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011.) megállapítása szerint: Ma
Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük
1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a
hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi
csoporthoz tartozik.
A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági
hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és
súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a
rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci
esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságai miatt -, a jóléti ellátások
által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz,
szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása
az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi
állapotában is jelentkezik. De vizsgálni lehetne a szenvedélybetegségek, az alkoholizmus, a drog
megjelenésének szerepét is.
A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma,
illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves
korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben
él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való
kirekesztettségüket okozza.
A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő
körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges
kizáródás súlyos társadalmi probléma.
22
„A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint
az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó
összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a
cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a
kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember
cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is
sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen
érvényesülése miatt.” (Cserti-Csapó-Orsós 2012)
A szegénységnek nincs mindenki által elfogadott, örökérvényű definíciója.
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet
A mélyszegénység egyik mutatója a jövedelmi és vagyoni helyzet alacsony szintje. A
célcsoporthoz tartozó személyek jellemzően a szociális ellátásokból élnek, amelyek pénzbeli és
természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások formájában vehetők igénybe.
A településen nem élnek romák.
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció
A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi
önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző
foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek
változásainak bemutatásával, a különbö korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az
elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
Napjainkban a legégetőbb szociális, sőt ennél tágabb értelemben vett társadalmi kérdés a
tartós munkanélküliség. Ma már talán nincs olyan család Rábakecöl településen, amelyet közvetve
vagy közvetlen formában ne érintett volna meg a munkanélküliség problémája. A munkanélküliség
és ezzel összefüggésben a szegénység kérdése szinte állandó napirenden van a mai magyar
szociális-, foglalkoztatási-, de gazdaságpolitikai intézkedései területén is.
23
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal által nyilvántartott adatok alapján az utóbbi években, Edvén
csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, amelynek arányait, számait a következő táblázatok is
mutatják:
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma
15-64 év közötti
lakónépesség (fő)
nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
férfi összesen
férfi összesen
év
% % %
2008 272 290 562 12 4,4% 7 2,4% 19 3,4%
2009 275 288 563 21 7,6% 17 5,9% 38 6,7%
2010 274 286 560 17 6,2% 18 6,3% 35 6,3%
2011 271 280 551 14 5,2% 10 3,6% 24 4,4%
2012 269 268 537 12 4,5% 8 3,0% 20 3,7%
2013 263 261 524 10 3,8% 11 4,2% 21 4,0%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Álláskeresők aránya
0,0%
1,0%
2,0%
3,0%
4,0%
5,0%
6,0%
7,0%
8,0%
9,0%
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
k férfiak összesen
A fenti adatokból jól látszik, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a vizsgált időszakban
2008. évhez viszonyítva 2009-ben jelentősen 100 % - ban megnövekedett, majd folyamatosan
csökkenő tendenciát mutat.
24
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A Munkaügyi Hivatal a Győr- Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal Kapuvári Járási Hivatal
Foglalkozatási Osztályához került, melynek ügyfélszolgálati képviselete a Rábakecöltől 5 km –re
lévő Beleden továbbra is működik naponta.
A grafikonon megfigyelhető, hogy a nyilvántartott álláskeresők arányában a 2013. évben
minimális emelkedés látható. A női álláskeresők száma csökkent ugyan, de nőtt a férfi
álláskeresők száma, amely az összes mutató minimális emelkedését jelzi.
Rábakecölben a munkanélküliek száma és aránya az országos és a megyei átlagnál is
kedvezőbb.
Településünkön a 16-54 év zötti lakónépesség 2012-ben volt a legkevesebb, viszont
2009-ben volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők száma. Ez a mutató fokozatos
csökkenést mutat. 2013-ban viszont 1 fővel emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma.
A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállaló korú népességhez viszonyítva 4,5 %., amely
az országos átlagtól 3,5 % pontban tér el.
2014-ben 12 fő, míg a munkavállaló korú népesség 532 fő. A nyilvántartott álláskeresők aránya
a munkavállaló ko népességhez viszonyítva 2,23 %. Ez a szám az országos átlagtól 3,87 %
pontban tér el. 2015 áprilisi adatokat vizsgálva az 524 munkavállaló korú népességből 14
nyilvántartott álláskereső van a településen, amely az országos mutató 2,67 %- a.
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
2008 2009 2010 2011 2012 2013
nyilvántartott álláskeresők
száma összesen
20 36 34 23 20 21
0 0 0 0 0 1
20 éves és fiatalabb
% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 4,8%
5 3 7 6 5 4
21-25 év
% 25,0% 8,3% 20,6% 26,1% 25,0% 19,0%
1 4 7 2 2 0
26-30 év
% 5,0% 11,1% 20,6% 8,7% 10,0% 0,0%
3 4 3 3 2 2
31-35 év
% 15,0% 11,1% 8,8% 13,0% 10,0% 9,5%
3 6 4 4 3 4
36-40 év
% 15,0% 16,7% 11,8% 17,4% 15,0% 19,0%
3 4 2 3 3 4
41-45 év
% 15,0% 11,1% 5,9% 13,0% 15,0% 19,0%
2 4 6 2 2 2
46-50 év
% 10,0% 11,1% 17,6% 8,7% 10,0% 9,5%
1 8 2 1 1 3
51-55 év
% 5,0% 22,2% 5,9% 4,3% 5,0% 14,3%
1 3 3 2 2 1
56-60 év
% 5,0% 8,3% 8,8% 8,7% 10,0% 4,8%
1 0 0 0 0 0
61 év felett
% 5,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
25
Álláskeresők száma (fő)
0
5
10
15
20
25
30
35
40
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A fenti adatok alapján megállapítható, hogy nyilvántartott álláskereső Rábakecölben 2012
évben 20 fő. Amely a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutat.
26
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és
aránya
nyilvántartott/regisztrált
munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli
%
év
férfi összesen férfi
összesen férfi összesen
2008 12 7 19 2 1 3 16,7% 14,3% 15,8%
2009 21 17 38 2 5 7 9,5% 29,4% 18,4%
2010 17 18 35 9 6 15 52,9% 33,3% 42,9%
2011 14 10 24 4 3 7 28,6% 30,0% 29,2%
2012 12 8 20 3 3 6 25,0% 37,5% 30,0%
2013 10 11 21 2 3 5 20,0% 27,3% 23,8%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
180 napnál régebben munkanélküliek aránya
0,0%
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
nők férfiak összesen
A táblázatban szereplő adatok azonban nem pontos mutatói a munkanélküliek számának,
hiszen azok csak az egy adott év során nyilvántartásba kerülő, illetve szereplő személyek számát
mutatják. A szociális területen dolgozók tapasztalatai szerint, vannak olyanok, akik tartósan
munkanélküliek, de a nyilvántartásokban nem jelennek meg.
A mutatók alapján, Rábakecölben 2012 évben tartósan munkanélküli összesen 6 fő.
27
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
Rábakecölben a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 1 fővel csökkent. Míg a
regisztrált munkanélküliek száma 1 fővel nőtt a 2013. évben.
A nők és a férfiak közötti megoszlás szerint a regisztrált munkanélkülieknél 1 fővel több a férfiak
száma, mint a nőké. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya szintén a nőknél
a kisebb.
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma
18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
férfi összesen Férfi összesen
év
% % %
2008 56
73 129 1 1,8% 0 0,0% 1 0,8%
2009 61
69 130 1 1,6% 1 1,4% 2 1,5%
2010 64
67 131 0 0,0% 5 7,5% 5 3,8%
2011 62
64 126 2 3,2% 2 3,1% 4 3,2%
2012 61
60 121 2 3,3% 2 3,3% 4 3,3%
2013 60
59 119 1 1,7% 2 3,4% 3 2,5%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Pályakezdő álláskeresők száma
0
1
2
3
4
5
6
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
nők férfiak
A fenti táblázatból is jól játszik, hogy nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma is
csökkenő tendenciát mutat.
A szakemberek véleménye alapján az utóbbi években megnőtt a fiatal munkanélküliek
száma is, amelynek oka lehet egyrészről a tanköteleskor változása, illetve megnőtt az iskolát
28
elhagyó és nyilvántartásba kerülő, munkát kereső fiatal. Másik magyarázat lehet, hogy a 25 éven
aluli, egy éves munkaviszonnyal nem rendelkezők a pályakezdők nyilvántartásába kerülnek. Az
aktív korúak ellátására való jogosultság egyik alapfeltétele, a munkaügyi központtal való egy éves
együttműködés, amely miatt munkaviszony hiányában ez a korosztály bekerül a nyilvántartásba.
A rendszeres munkavégzési és tanulással kapcsolatos minták hiánya a szocializáció során, a
kortársak lzott befolyása az életvezetés tekintetében a felnőttekkel szemben, a média hatása, a
devianciák, vagy a megfelelő oktatási intézmények hiánya egyes térségekben mind olyan tényezők,
amelyek megnehezítik vagy akár megakadályozzák a munkaerőpiacra való beilleszkedést. A Nyugat
- Dunántúli Régióban a fiatalok elhelyezkedését a térségben jelentkező munkahelyhiány is
nehezítheti.
Az elmúlt időszak eltolódott képzési stratégiája mára új körülményeket teremtett. A
szakképzettek aránya csökkent, míg a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők száma
jelentősen megnőtt, ugyanakkor a szakmunkások körében munkaerő, illetve szakember hiány, míg
a felsőfokú képzettséggel rendelkezők esetében országos szinten túlkínálat alakult ki. Az országos
tendenciával együtt a mutatók alapján Rábakecöl településen nincs 2008 évtől folyamatosan
emelkedett a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma.
A HEP 2015. évi felülvizsgálta során történt változások
2013. évben 50 %-kal csökkent a pályakezdő álláskereső nők száma Rábakecöl településen.
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
Az iskolai végzettség, szakképzettség fontos szempontja a foglalkoztatásnak, mely a
szegénység vizsgálatánál, a jövedelmi és vagyoni helyzet elemzésénél is kiemelésre kerül.
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség
15 éves és idősebb
lakosság száma
összesen
15-X éves legalább
általános iskolát
végzettek száma
általános iskolai végzettséggel nem
rendelkezők 15-x évesek száma
év
összesen férfi
összesen férfi Összesen férfi
fő %
% fő
%
2001
689 354
335 582 287 295 107
15,5% 67
18,9% 40
11,9%
2011
700 360
340 649 333 316 51 7,3% 27
7,5% 24
7,1%
Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
A népszámlálási adatok alapján 2001. évben az aktív korú lakosság 84,47 %- a, 2011. évben
92,7 % rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A népszámlálási adatokból kiderül, hogy az
29
általános iskolát végzettek száma növekedett. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők
aránya 2001. évi adatok alapján 15.5 %. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint az összes
lakosság 7,3 %.
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott
álláskeresők
száma
összesen
8 általánosnál
alacsonyabb végzettség
8 általános
8 általánosnál
magasabb iskolai
végzettség
év
% % %
2008 19 0 0,0% 6 31,6% 13 68,4%
2009 38 0 0,0% 12 31,6% 26 68,4%
2010 35 0 0,0% 11 31,4% 24 68,6%
2011 24 0 0,0% 6 25,0% 18 75,0%
2012 20 0 0,0% 4 20,0% 16 80,0%
2013 21 0 0,0% 7 33,3% 14 66,7%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Munkanélküliek iskolai végzettge (fő)
0
5
10
15
20
25
30
35
40
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
8 általánosl alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb
Munka-erő piaci szempontból a nyilvántartott álláskeresők száma 2012- évben csökkent. Az
adatokból látszik, hogy a 8 általánossal és annál magasabb végzettséggel rendelkezők száma
magasabb, mint a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőké.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlásában emelkedés mutatkozik a
8 általános iskolai végzettségűek körében. Csökkent viszont a 8 általánosnál magasabb iskola
végzettségű regisztrált munkanélküliek száma.
30
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők
általános iskolai
felnőttoktatásban résztvevők
száma
8. évfolyamot felnőttoktatásban
eredményesen elvégzők száma
év
%
2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ!
2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ!
2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ!
2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ!
2013 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában
középfokú
felnőttoktatásban
résztvevők
összesen
szakiskolai
felnőttoktatásban
résztvevők
szakközépiskolai
felnőttoktatásban
résztvevők
gimnáziumi felnőttoktatásban
résztvevők
év
%
% fő %
2009 0 0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0 #ZÉRÓOSZTÓ!
0 #ZÉRÓOSZTÓ!
2010 0 0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0 #ZÉRÓOSZTÓ!
0 #ZÉRÓOSZTÓ!
2011 0 0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0 #ZÉRÓOSZTÓ!
0 #ZÉRÓOSZTÓ!
2012 0 0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0 #ZÉRÓOSZTÓ!
0 #ZÉRÓOSZTÓ!
2013 0 0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0 #ZÉRÓOSZTÓ!
0 #ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
A település nem rendelkezik olyan adattal, amelyből megtudhatjuk, hogy felnőttoktatásban
hány fő vett részt a lakosságból.
Középfokú felnőttoktatásra a járási és megyei szinten van lehetőség, azonban a rábakecöli
tanulók létszámáról a statisztikák nem tartalmaznak elkülönítetten adatot.
c) közfoglalkoztatás
A közfoglalkoztatás új rendszerének 2010. évi bevezetése és folyamatos átalakítása,
finomítása lehetőséget nyújt az önkormányzat számára a község közterületeink karbantartására.
Az FHT-ben részesülőknek törvényi előírásként egy év alatt 30 nap munkaviszony kell teljesíteniük,
az ellátásra való jogosultságért. A közfoglalkoztatás erre lehetőséget jelent számukra.
31
Év Közfoglalkoztatásban
résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők
aránya település aktív korú
lakosságához képes
2011 8 1,4 %
2012 3 1,6 %
2013 9 2,1 %
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A Közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségeket Rábakecöl község igyekszik kihasználni. Főleg a
falu külső képének javításában - utak, közterületek tisztítása, önkormányzati területek, parkok
gondozása, parlagfű mentesítése a feladat.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt működő Nemzeti Művelődési Intézet
szervezésében 2013. november 1-én indult Kulturális Közfoglalkoztatási Program, melyhez
Rábakecöl község Önkormányzata is csatlakozott.
Az értékteremtő munkát végző kulturális zfoglalkoztatottak a program keretében
megvalósuló képzéssel, valamint a munka során szerzett tapasztalatokkal az elsődleges
munkaerőpiacon hasznosítható kompetenciákra tesznek szert. Az általuk végzett közmunka
pedig referenciaként lesz jelen a későbbi munkavállalás során. Rábakecöl közművelődési
intézményében, jelenleg a III. 6 hónapos program zajlik országos szinten. Településünk
mindegyik programhoz csatlakozott.
2013. évben összesen 9 dolgozott. Ez a regisztrált álláskeresők számának 42,85 %-a. Ezen
adatok tartalmazzák a Kulturális Közmunka Programban részvettek számát és arányát is
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl.
közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási
területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)
A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálját vizsgálva megállapítható,
hogy a település ellátását két vegyesbolt, két lerakat, egy melegkonyhás vendéglő, egy vendéglő,
egy cukrászda biztosítja. Gyakori a községben a mozgó és alkalmi árusok megjelenése, mely
esetleges helyi hiánycikkeket pótolja. Tartós fogyasztási cikkek beszerzése a közeli városokból
oldható meg. Egyéb beszerzési lehetőséget kínál a helyi gyógyszertár, posta, virágbolt, sbolt,
vágóállat felvásárlás, idényjelleggel zöldség és gyümölcs felvásárlás. A lakosság törekszik az
átmenő turizmus igényes fogadására és kiszolgálására.
Jelenleg egy ipari üzem működik a községben, a SOÓS KFT., mely fafeldolgozást végez
változó munkavállalónak ad lehetőséget a megélhetésre.
32
Lakosság 57 %- a 18- 59 év közötti aktív korú népesség, aki nem tud munkaviszony
létesíteni a településen, ezért nagyon fontos a munkahelykeresés és a munkavállalás során a
vonzáskörzetben lévő munkahelyek elérhetősége.
A munkaképes lakosság egyharmada ingázik a térségben lévő községekbe és városokba
/Beled, Répcelak, Kapuvár, Sárvár /. A munkavállalók közül 35 az önkormányzat
intézményeinél, 17 fő a helyi kereskedelemben dolgozik.
A község életére, a lakosság életkörülményeinek javítására pozitívan hatna a helyi
tőkebefektetés, ipartelepítés, melynek kedvező feltételei adottak. A község rendelkezik fejlett
infrastruktúrával, jól képzett munkavállalókkal, kihasználatlan épületekkel, belterületi beépítetlen
területekkel és 9 ha-os közművesített külterülettel.
A térségben tervezett nagy beruházás a településtől 2 km –re épülő M86-os számú autóút
építése, amely jó lehetőséget biztosít a Győr és a szomszédos megyeszékhelyen, Szombathelyen
lévő munkahelyek elérésében. Az autóút elkészültével a menetidő csaknem fele időre lerövidül.
3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja -
közlekedés
elérhetőség
átlagos
ideje
autóval
autóbusz
járatpárok
száma
munka-
napokon
átlagos
utazási idő
autóbusszal
vonat járatok
átlagos száma
munkanapokon
átlagos
utazási
idő
vonattal
Kerékpár úton
való
megközelíthetőség
átlagos
utazási idő
kerékpáron
Legközelebbi
centrum
Kapuvár
25-30 perc 10 55 nincs 0 nincs 0
Megye-
székhely
Győr
55-60 perc 8 140 perc nincs 0 nincs 0
Főváros
Budapest
150-170
perc
nincs 240-320 nincs 0 nincs 0
Forrás: Kisalföld volán autóbusz társaság, MÁV
Rábakecöl települést a megközlekedési eszközök közül csak autóbusszal lehet
megközelíteni. A távolsági autóbusz járatok nem érintik a települést. A helyközi autóbuszjáratok
egyre ritkábban közlekednek. Az utóbbi évben a Volán társaságok ritkították, illetve megszüntették
bizonyos járataikat.
A megközlekedés rendszere nem megfelelő, amelyet az alábbi ábra is szemléltet. A legközelebbi
centrumot csak autóbusszal lehet megközelíteni. Vasúti közlekedést csak az 7 km- re lévő Beleden,
vagy a 22 km-re lévő Kapuváron lehet igénybe venni. A megyeszékhelyre csak átszállással lehet
eljutni.
33
Emellett nem elhanyagolható az a körülmény, hogy a település vonzáskörzetében található,
nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások (Győr: Audi; Sopronkövesd: Autoliv; Lövő: Roto;
Kapuvár, Sárvár: Prowertha Gmbh; Kapuvár: Diadal, Fertőszentmiklós: Welux ) az utóbbi években
kiépítették saját „munkásjárataikat”, a telephely meghatározott km-es körzetéből saját
buszjáratokat indítanak.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
Térségünkben javult és további folyamatos javulás várható a személygépkocsival történő
közlekedés a Vas és Győr - Moson - Sopron megyeszékhelyek elérhetősége terén. Településünk
mellett épül az új M86-os számú gyorsforgalmi út. Az elkészült szakaszokat folyamatosan adják
át a forgalom számára, amely már most 10-15 perccel lerövidíti az utazások időtartamát Győr és
Szombathely irányába.
A vasúti közlekedésben is jelentős változás történt. Villamosították Rábakecöltől 5 km-re
lévő Beleden átmenő Szombathely - Hegyeshalom vasútvonal Porpác- Hegyeshalom közötti
szakaszát, amely következménye a menetidő lerövidülése.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a foglalkoztatáshoz vahozzáférés mobilitási
esélyeiben jelentős változás következhet be, az M86-os, és az M85-ös gyorsforgalmi utak
átadása után
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő
programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük
A munkanélküliek között jelentős azon hátrányos helyzetű csoportok aránya, akiknek a
munkaerő-piacra kerülés, illetve visszatérés nehézségekbe ütközik. Ezek megoldásával
megtörténhet a felzárkóztatás, és a munkaerő-piacra való visszatérés.
3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja –
fiatalok
van/nincs Felsorolás
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő
programok a településen
nincs
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő
programok a vonzásközpontban
van Munkaügyi Központ programjai
az oktatásból a munkaerőpiacra való
átmenetet megkönnyítő programok a
településen
nincs
az oktatásból a munkaerőpiacra való
átmenetet megkönnyítő programok a
vonzásközpontban
van
TÁMOP-1.1.2-11/1-2012-0001 "A
hátrányos helyzetűek
foglalkoztathatóságának javítása
(decentralizált programok a konvergencia
régióban)";
TÁMOP-2.1.6 "Újra tanulok"; projekt"
Forrás: Helyi adatgyűjtés, Munkaügyi Központ
34
Az Szt. az aktív korúak ellátására (FHT, RSZS) jogosultak számára a törvényben és a helyi
rendeletben meghatározottak szerinti, együttműködési kötelezettséget ír elő, amelyet az RSZS-re
jogosultaknak. Az Egyesített Szociális Központ különböző, többnyire egyénre szabott,
beilleszkedést segítő programot szervez, és végez a munkába való visszailleszkedés segítésére
folyamatos családgondozáson, segítő tevékenységen keresztül.
Az Szt. 2011. óta továbbá lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy az
egyébként FHT-ra jogosultak számára mentesítési lehetőségeket határozzanak meg, amelyek
alapján részükre RSZS állapítható meg. Számukra a kapcsolattartás és az ESZK programjain való
részvétel szintén előírás. Az egyénre szabott beilleszkedési terv keretein belül kerül kidolgozásra az
az akcióterv, amely hozzásegítheti az álláskeresőt ahhoz, hogy más ellátásba, elsődleges, -
másodlagos munkaerőpiacra térjen vissza. Reintergrációjukat csoportmunka is segíti, melynek
alappillére és mozgatórugója a csoportkohézió, a közös sors érzése.
A mentesítési lehetőségek elsősorban a családi, egészségügyi, mentális körülmények
figyelembevételére terjed ki. Az önkormányzati rendelet alapján RSZS-re jogosultak létszáma
folyamatosan emelkedik. Az jogosultak körében egyre magasabb a fiatal nők aránya.
Az elmúlt évtizedek változásai az álláskeresés területén is jelentős változásokat hoztak. A
korábban telefonon, újsághirdetések alapján történő álláskeresést felváltja az internet. Ennek
technikai hátterének bemutatása érdekében az OPSKK TÁMOP pályázatnak köszönhetően
elindította az „Álláskeresés a neten” című programját.
A HEP 2015.évi felülvizsgálata során történt változások
Az "Első munkahely garancia" programra a tartósan álláskeresők és szakképzetlen 25 év alatti
fiatalok jelentkezhetnek a munkaügyi kirendeltségeken.
A program lényege, hogy a foglalkoztató teljes munkabér terheit fél évig átvállalja az állam, és a
továbbfoglalkoztatás idejére is jár támogatás. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ)
tájékoztatása szerint a cél az, hogy a 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci
feszültséget kezeljék, ami a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását, az első
munkahely megszerzésének elősegítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését
biztosítja.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
törvény alapján a Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményeiről.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei, a munkaerő-piaci szempontból hátrányos
helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak, a meglévő munkahelyek megőrzése és új
munkahelyek létesítése érdekében, szociális hozzájárulási adókedvezményt és szakképzési
hozzájárulási kedvezményt nyújtanak.
A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe
vehető kedvezmények az alábbiak:
35
-25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény
-55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény
-A szakképzetlen munkavállalók utáni kedvezmény
-Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény
-Kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény
Az akcióterv nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes.
A „Nyári diákmunka elősegítése” elnevezésű munkaerő-piaci program célja, hogy az inaktív
fiatalok száma ne növekedjen tovább. A program ennek megfelelően – prevenciós jelleggel, már
diákkorban elő kívánja segíteni a fiatalok munkához jutását és ezzel a korai munkatapasztalat
mellett a jövedelemszerzés lehetőségét is. A munka révén szerzett korai sikerélmény elősegíti a
későbbi munkaszocializációs folyamatot is.
A program keretében az önkormányzatok, önkormányzati fenntartású alapfeladat ellátását
szolgáló intézmények lehetnek a támogatott munkaadók, akik legkorábban 2013. július 1-jétől
legfeljebb 2 hónap időtartamra nappali tagozatos tanulói jogviszonyban lévő 16 és 25 év közötti
fiatalokat foglalkoztathatnak munkaviszony keretében, teljes vagy részmunkaidőben,
bérköltség támogatással.
A program célcsoportjába azok a fiatalok tartoznak, akik:
- nappali tagozaton tanuló diákok,
- a program kezdő időpontjában idősebbek 16 évnél, de a program befejezésekor sem töltik még
be a 25. életévüket,
- közvetítést kérőként kérték nyilvántartásba vételüket,
- foglalkoztatásra irányuló, vagy vállalkozási jogviszonnyal nem rendelkeznek.
A támogatott foglalkoztatásba illetve a programba történő belépéshez a nappali tagozatos
diáknak személyes okmányaival és érvényes diákigazolvánnyal vagy iskolalátogatási igazolással
kell a munkaviszony kezdete előtt a lakóhelye/tartózkodási helye szerinti Munkaügyi
Kirendeltségén jelentkezhetnek.
Egy év alatt 18 ezerrel nőtt azoknak a magyaroknak a száma, akik tartósan külföldön vállaltak
munkát.
A Központi Statisztikai Hivatal 2013 első kilenc hónapjának munkaerő-piaci folyamatait elemző
kutatása szerint 97 500-an dolgoznak külföldön, 23,5 százalékkal többen, mint az előző év
hasonló időszakában.
A "Gyere haza fiatal" program a lföldön élő magyar állampolgárokat kívánja megszólítani.
Legfőbb célunk, hogy kivándorolt honfitársaink számára lehetőséget kínálnak arra, hogy
Magyarországon színvonalas munkát vállalhassanak, egzisztenciát teremthessenek. Alternatívát
kínál a külföldi élettel szemben, segítő kezet nyújt a hazatéréshez.
f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl.
felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi
foglalkoztatási programok)
Az utóbbi években településünk jelentős eredményeket ért el a tartós munkanélküliek
foglalkoztatása területén néhány tartós munkanélküli időleges foglalkoztatását szervezte meg,
hosszabb idejű közfoglalkoztatás keretében. A tevékenységben teljes az együttműködés Rábakecöl
36
Község Önkormányzata, az Egyesített Szociális Központ és a Beledi Közös Önkormányzati Hivatal,
illetve a Munkaügyi Központ között.
A Mikrotérségi Általános velődési Központ Beled, által megvalósított TÁMOP-3.2.3-
08/2, és a TÁMOP-3.2.3-09/1 projektjeinek megvalósításához együttműködési megállapodást
kötött Rábakecöl Község Önkormányzata, hogy a lyázatban meghatározott hátrányos helyzetű
célcsoportok indikátorainak teljesítéséhez. A Rábakecölben élő munkanélkülieknek egy két éves
pályázati program keretében lehetőségük nyílt, kommunikációs-, konfliktuskezelő-, motivációs-,
önismereti-, és munkaerőpiaci tréningen részt venni. A fenti informális tanulási alkalmakat
Beleden tartották.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A Munkaügyi Központ helyett a Kapuvár Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya látja el az
ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat. Ügyfélszolgálati képviselet továbbra is Beleden működik.
A foglalkoztatásához való hozzáférés esélyeinek növeléséért Beled Város Önkormányzata
együttműködő partnerként vett részt 2014. április 1-től 2015. június 30-ig tartó TÁMOP-1.4.1-
11/1-2012-0010 azonosítójú „Munkaerőpiaci programok a Kapuvár-Beledi kistérségben” című
projekt megvalósításában.
A képzésre jelentkező hátrányos helyzetű célcsoport tagjai (gyesen lévők, tartós munkanélküliek,
pályakezdő fiatalok, inaktívak) 320 órás OKJ bérügyintézői képzésen vettek részt.
Az oktatás mellett a hallgatók munkaerő-piaci kompetenciájának fejlesztése is cél volt. A
megvalósítás helyszíne a MK Művelődési Háza. A képzés ideje alatt a hallgatók megélhetési
támogatást kaptak.
A megvalósítása alatt a hallgatók különböző munkaerő-piaci tréningeken is részt vettek. .
A programban 1 fő nők célcsoportjába tartozó Rábakecöli munkanélküli vett részt.
3.2.14. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja
felnőttek
van/nincs
Felsorolás
felnőttképző programok a településen nincs
felnőttképző programok a
vonzásközpontban
van
-Önerős felnőttképzési programok a
beledi felnőttképzési centrum
szervezésében.
-TÁMOP és Leader ingyenes képzési
programok
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a
településen
nincs
37
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a
vonzásközpontban
van
Felnőttképzési centrum Beled-
Felnőttképzési szolgáltatások
biztosítása:
előzetes tudásfelmérés,
pályaorientációs,
pályakorrekciós tanácsadás,
elhelyezkedési tanácsadás, álláskeresési
technikák,
önéletrajz készítés segítése
tájékoztatók- Munkaügyi Központ
Helyi foglalkoztatási programok a
településen
van közfoglalkoztatás
Helyi foglalkoztatási programok a
vonzásközpontban
van közfoglalkoztatás
Forrás: helyi adatgyűjtés
A HEP 2015.évi felülvizsgálata során történt változások
Az "Első munkahely garancia" programra tartósan álláskeresők és szakképzetlen 25 év alatti
fiatalok jelentkezhetnek a munkaügyi kirendeltségeken.
A program lényege, hogy a foglalkoztató teljes munkabér terheit fél évig átvállalja az állam, és a
továbbfoglalkoztatás idejére is jár támogatás. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ)
tájékoztatása szerint a cél az, hogy a 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci
feszültséget kezeljék, ami a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását, az első
munkahely megszerzésének elősegítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését
biztosítja.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
törvény alapján a Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményeiről.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei, a munkaerő-piaci szempontból hátrányos
helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak, a meglévő munkahelyek megőrzése és új
munkahelyek létesítése érdekében, szociális hozzájárulási adókedvezményt és szakképzési
hozzájárulási kedvezményt nyújtanak.
A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe
vehető kedvezmények az alábbiak:
25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény
55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény
A szakképzetlen munkavállalók utáni kedvezmény
Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény
Kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény
Az akcióterv nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes.
A „Nyári diákmunka elősegítése” elnevezésű munkaerő-piaci program célja, hogy az inaktív
fiatalok száma ne növekedjen tovább. A program ennek megfelelően – prevenciós jelleggel –,
már diákkorban elő kívánja segíteni a fiatalok munkához jutását és ezzel a korai
munkatapasztalat mellett a jövedelemszerzés lehetőségét is. A munka révén szerzett korai
sikerélmény elősegíti a későbbi munkaszocializációs folyamatot is.
A program keretében az önkormányzatok, önkormányzati fenntartású alapfeladat ellátását
szolgáló intézmények lehetnek a támogatott munkaadók, akik legkorábban 2013. július 1-jétől
legfeljebb 2 hónap időtartamra nappali tagozatos tanulói jogviszonyban lévő 16 és 25 év közötti
38
fiatalokat foglalkoztathatnak munkaviszony keretében, teljes vagy részmunkaidőben,
bérköltség támogatással.
A program célcsoportjába azok a fiatalok tartoznak, akik:
- nappali tagozaton tanuló diákok,
- a program kezdő időpontjában idősebbek 16 évnél, de a program befejezésekor sem töltik még
be a 25. életévüket,
- közvetítést kérőként kérték nyilvántartásba vételüket,
- foglalkoztatásra irányuló, vagy vállalkozási jogviszonnyal nem rendelkeznek.
A támogatott foglalkoztatásba illetve a programba történő belépéshez a nappali tagozatos
diáknak személyes okmányaival és érvényes diákigazolvánnyal vagy iskolalátogatási igazolással
kell a munkaviszony kezdete előtt a lakóhelye/tartózkodási helye szerinti Munkaügyi
Kirendeltségén jelentkezhetnek.
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású
intézményekben történő foglalkoztatása
Településünkre ebben a pontban megfogalmazott célcsoportra vonatkozó adatok nem relevánsak.
h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
Településünkre ebben a pontban megfogalmazott célcsoportra vonatkozó adatok nem relevánsak.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez
kapcsolódó támogatások
E fejezetben kiemeljük a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat, valamint a
munkaerő-piaci szolgáltatásokat és az álláskeresők számára elérhető támogatásokat.
Az Flt-ben meghatározott feltételek fennállása esetén az állami foglalkoztatási szerv különféle
támogatásokat (pénzbeli) és szolgáltatásokat nyújt az álláskeresőknek.
Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások:
a) munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása,
b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,
c) munkaközvetítés.
Az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresők és a munkáltatók részére is nyújt támogatásokat:
Álláskeresők támogatása:
pzési támogatás (támogatható személyek körét és a képzési támogatásként adható
juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti).
Álláskeresési járadék (az Flt. 25. §-a szerint).
39
Nyugdíj előtti álláskeresési támogatás (az Flt. 30. §-a szerint).
Utazási költségtérítés (az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély
megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatosan állapítható meg az Flt. 32.
§-a szerint).
Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás (az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja
folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő
magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb
munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás
keretében).
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
2015. – től Közös Önkormányzati Hivatal jegyzői hatásköréből a Kapuvári Járási Hivatalhoz
kerültek a szociális ellátások.
Ellátások összege 2013 és 2014 évben.
Álláskeresési járadék (folyósítási idő maximum 90 nap) 1991. évi IV. tv. 26-27.§, Munkaerő piaci
járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság keznapján hatályos minimálbér 100%-a: 98.000,-
Ft/hó 3.267,- Ft/nap
2014. évben: Munkaerő piaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos
minimálbér 100%-a: 101.500,- Ft/hó 3.383,- Ft/nap .
Nyugdíj előtti álláskeresési segély 1991. évi IV. tv. 30.§ Munkaerő piaci járulékalap 60%-a,
legfeljebb a jogosultság kez napján hatályos minimálbér 100%-a: 98.000,- Ft/hó 1.307,-
Ft/nap
2014. évtől a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér 40%-a: 40.600,- Ft/hó
1.353,-Ft/nap (előbbi összegnél alacsonyabb járadékalap esetén a havi összeg a radékalap
40%-a, a napi összeg pedig ennek harmincad része)
Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek. alapján közfoglalkoztatási bér 60-100%-a
között mérlegelési jogkörben állapítható meg: 45.300,- Ft/hó - 75.500,- Ft/hó. Csak a
munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív - heti 20 órás - képzésben való
részvétel esetén jár!
2014. évben 46.380,- Ft/hó - 77.300,- Ft/hó. Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy
elfogadott intenzív - heti 20 órás - képzésben való részvétel esetén jár!
Munkáltatók részére nyújtott támogatások:
A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló mogatások
nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a rvényben rögzített feltételek
esetén.
A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik,
eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás
40
nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító
munkáltató.
Az Flt. alapján álláskeresési segélyre jogosult az álláskereső, ha az álláskeresővé válását megelőző
évben
360 nap (2011. szeptember 01-ig 200 nap) munkaviszonnyal rendelkezik.
A HEP 2015.évi felülvizsgálata során történt változások
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
törvény alapján a Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményeiről.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei, a munkaerő-piaci szempontból hátrányos
helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak, a meglévő munkahelyek megőrzése és új
munkahelyek létesítése érdekében, szociális hozzájárulási adókedvezményt és szakképzési
hozzájárulási kedvezményt nyújtanak.
A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe
vehető kedvezmények az alábbiak:
-25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény
-55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény
-A szakképzetlen munkavállalók utáni kedvezmény
-Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény
-Kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény
Az akcióterv nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes.
Nincs adat arról, hogy a településen élő munkáltatók éltek e a törvény nyújtotta lehetőségekkel.
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma
év
15-64 év közötti
lakónépesség száma
segélyben részesülők fő segélyben részesülők %
2008 562 3 0,5%
2009 563 4 0,7%
2010 560 11 2,0%
2011 551 9 1,6%
2012 537 0 0,0%
2013 524 4 0,8%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
41
Segélyezettek száma (fő)
0
100
200
300
400
500
600
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
15-64 évesek Segélyben részesülők sma
A HEP 2015.évi felülvizsgálata során történt változások
A 2013. évi adatokat vizsgálva 0,8 %- os emelkedés látható az álláskeresési segélyben részesülők
számába. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva
4,5 (%).
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma
nyilvántartott
álláskeresők
száma
álláskeresési
járadékra jogosultak
év
%
2008 19 9 47,4%
2009 38 16 42,1%
2010 35 12 34,3%
2011 24 13 54,2%
2012 14 11 78,6%
2013 23 3 14,3%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat az Szt rendelkezéseiben meghatározott feltételek
fennállása esetén az Önkormányzat nyújtja. Az Szt. 25. § - a és 47.§- a alapján a szociálisan
rászoruló személyek által igénybe vehető pénzbeli és természetbeni ellátási formák:
Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres
szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély.
Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások egészben vagy részben
természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így a lakásfenntartási támogatás,
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%)
0,0%
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
90,0%
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
42
átmeneti segély, temetési segély rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesíthető
támogatás.
Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra
való jogosultság, adósságkezelési- szolgáltatás.
Az önkormányzatok a helyi törvényi keretek között rendeleteikben továbbá szabályozhatják a
helyi szokások körülmények figyelembe vételével az ellátásokhoz való hozzájutás egyéb feltételeit.
A fenti támogatási formák közül a szociális helyzet szempontjából meghatározó támogatási
forma az aktív korúak ellátása (AKE), illetve azon belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás
(FHT) és a rendszeres szociális segély (RSZS).
Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személy
kaphat az önkormányzattól, aki nem rendelkezik rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel,
keresőtevékenységet nem folytat, aki vagy egészségkárosodott, vagy a reá irányadó
nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri, illetve aki a helyi rendelet mentesítési feltételeinek megfelel. A
foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe.
Az aktív korúak ellátása meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű
lakosságának körében.
A HEP 2015 évi felülvizsgálat során történt változások
A 2012. évi adatokhoz képest jelentősen, 60,8 %-al megnövekedett a nyilvántartott álláskeresők
száma a 2013 évben. 72,7 %- al csökkent viszont az álláskeresési járulékra jogosultak száma.
3.3.3. számú táblázat rendszeres szociális segélyben és szociális foglalkozatást helyettesítő
támogatásban részesítettek száma
rendszeres szociális
segélyben
részesülők
Foglalkoztatást helyettesítő
támogatás (álláskeresési
támogatás)
év
15-64 évesek
%-ában
munkanélküliek
%-ában
Azoknak a száma, akik 30 nap
munkaviszonyt nem tudtak
igazolni és az FHT jogosultságtól
elesett
Azoknak a
száma, akiktől
helyi
önkormányzati
rendelet
alapján
megvonták a
támogatást
2008
0 0 6 1 0 0
2009
0 0 5 0,89 0 0
2010
0 0 8 1,42 0 0
2011
0 0 8 1,45 0 0
2012
0 0 11 2 0 0
2013
0 0 12 1,91 0 0
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
43
Ellátottak száma (fő)
0
2
4
6
8
10
12
14
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Segélyezettek sma mogatottak sma Jogosulatlanok sma mogastól megvontak sma
A táblázat adatsora azt jelzi, hogy az adott településünkön a szociális segély és a
foglalkoztatást helyettesítő támogatás, mint az aktív korúak támogatása milyen mértékben van
jelen.
A táblázatban szereplő számok a tárgyév december 31-én támogatásban részesülők számát
mutatják. A táblázat értelmezéséhez fontos információ, hogy 2009-ig az ellátás rendszeres szociális
segélyként működött. 2009-ben az ellátás rendszere átalakításra került és a munkanélküliség
speciális csoportjára figyelemmel az 55 év feletti munkanélküliek részesülhettek a támogatásban.
A 18-55 éves korosztály előbb rendelkezésre állási támogatás (RÁT), 2011 januárjától
bérpótló juttatás (BPJ), majd 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatás
néven részesülhetett a támogatásban. Az támogatásra való jogosultságot 2012. évtől kezdődően
évente kell felülvizsgálni, és az ellátás - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - csak
annak folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap
munkaviszonyt tud igazolni, amely teljesíthető közfoglalkoztatás keretében, rövid idejű
keresőtevékenységgel, alkalmi munkával, háztartási munkával, 6 hónapot meghaladó munkaügyi
központos képzéssel, de a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes
tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Az FHT-ben részesülő a munkaügyi központtal
nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség
által közvetített álláskeresők, elsősorban FHT-ra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a
felajánlott munkalehetőséget az iskolai gzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül
kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzati rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként,
hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben.
44
Amennyiben az FHT-ban jogosult a 30 nap munkaviszonyt a felülvizsgálat során nem tudja
igazolni, vagy lakókörnyezetét felszólítás ellenére sem teszi rendbe, illetve a felajánlott
munkalehetőségeket nem fogadja el, részére a jogosultság megszüntetésére kerül.
A területhez tartozó ügyintézést, feladatellátást a Beledi Közös Önkormányzati Hivatal
szociális ügyintézője biztosítja, a rábakecöli munkanélkülieket a Győr- Moson- Sopron Megyei
Kormányhivatal Kapuvári Munkaügyi Központ beledi kirendeltsége tartja nyilván.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A területhez tartozó ügyintézést 2015. március 1.-től Győr- Moson –Sopron megyei Munkaügyi
Központ jogutód intézménye a Győr Moson - Sopron megyei Kormányhivatal Kapuvári Járási
Hivatal Foglalkoztatási Osztálya látja el. Továbbra is működik a hivatalhoz tartozó Beledi iroda.
Álláskeresési járadék összege 2011. évi szintről 93.600 Ft/hóról 101.500 Ft/hóra, napi összeg
pedig 3.120 Ft-ról 3.383 Ft-ra emelkedett a 2013. évre.
Az álláskeresési segély összege a minimálbér 40 %-a szintén emelkedést mutat (összege 31.200
Ft-ról 40.600 Ft-ra)
Keresetpótló jutatás mértéke alig változott: 2011. évtől 46.380 - tól 78.000 Ft/hó
2012. évtől 46.800 - tól 78.000 Ft/hó
2013. évtől 45.300 - tól 75.500 Ft/hó
Rábakecölben élő ellátatlan munkanélküliek továbbra is az önkormányzattól kaphattak -
kaphatnak támogatást rendszeres szociális segély formájában.
2015. évtől Közös Önkormányzati Hivatal jegyzői hatásköréből a Kapuvári Járási Hivatalhoz
kerültek a szociális ellátások. Az érintettek a Kapuvári Járási Hivatalnál igényelhetik az alábbi
ellátásokat:
- a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban:
Szoc.tv.) 32/B § alapján - időskorúak járadéka;
- Szoc. tv. 41. § (1.) bekezdés, és a 43/A. § (1.) bekezdés alapján megállapított ápolási díjak;
- Szoc. tv. 50. §. – ban meghatározott alanyi és normatív közgyógyellátás;
- Szoc.tv. 54. § alapján az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság;
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(továbbiakban: Gyvt.) 18. § (3) bek. szerinti gyermektartásdíj megelőlegezés és otthonteremtési
támogatás
Rábakecöl lakosságának lehetősége van a Kapuvári Járási Hivatal által működtetett ügysegédek
által működtetett ügyfélszolgálatot igénybe venni, heti 1 alkalommal a Rábakecöli
Polgármesteri Hivatalban.
A Járási Hivatalhoz hatáskörébe került ügyek intézése miatt nem kell az ügyfeleknek Kapuvárra
beutazniuk.
45
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt,
a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a
településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és
hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra
vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
Az önkormányzati rvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és
helyiség) gazdálkodását. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság
megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának
kötelezettségét 2013. január 1- jétől.
A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai
által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres
kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a
csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú
pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, illetve a zelőanyag költségeihez lakásfenntartási
támogatást nyújt, amely alanyi jogon, normatív alapon állapítható meg.
a) bérlakás-állomány
Rábakecölben 4 db Önkormányzati tulajdonban lévő lakás van.
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
év
összes
lakásállomá
ny (db)
bérlakás
állomány (db)
szociális
lakásállo
mány
(db)
egyéb lakáscélra
használt nem
lakáscélú
ingatlanok (db)
ebből
elégtelen
lakhatási
körülményeke
t biztosító
lakások száma
ebből
elégtelen
lakhatási
körülményeke
t biztosító
lakások száma
ebből
elégtelen
lakhatási
körülménye
ket biztosító
lakások
száma
ebből
elégtelen
lakhatási
körülmén
yeket
biztosító
lakások
száma
2008 354 0 4 0 0 0 0 0
2009 355 0 4 0 0 0 0 0
2010 356 0 4 0 0 0 0 0
2011 356 0 4 0 0 0 0 0
2012 356 0 4 0 0 0 0 0
2013
350 0 4 0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
46
Támogasban részesülők (fő)
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Lakásfenntarsimogasok Adósságcsökkentésimogasok
Összes lakásállomány (db)
0
50
100
150
200
250
300
350
400
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Összes Ebből elégtelen körülményű
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
Rábakecöl község Önkormányzata a rendelkezésére álló lakásállománnyal a hatályos
lakástörvény és az önkormányzati rendelet szabályai alapján gazdálkodik, mint tulajdonost
megillető bérbeadói jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése is a rendelet alapján
történik. Rábakecöl lakásállományának 1,14 %-a a bérlakás.
Az önkormányzati bérlakások mindegyike komfortos.
b) szociális lakhatás
Településünkre ebben a pontban megfogalmazott célcsoportra vonatkozó adatok nem relevánsak.
c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok
Településünkre ebben a pontban megfogalmazott célcsoportra vonatkozó adatok nem relevánsak.
e) lakhatást segítő támogatások
A mindennapi létfenntartás mellett a lakásra fordított kiadások már igen megterhelőek a
családok, a célcsoport családjai számára. A terhek enyhítését szolgálja, a Szt.-ben meghatározott
feltételek fennállása esetén igénybe vehető lakásfenntartási támogatás . A támogatás pénzbeli és
természetbeli ellátásként is folyósítható.
3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők
év
lakásfenntartási
támogatásban
részesítettek száma
adósságcsökkentési
támogatásban
részesülők száma
2008 1 0
2009 4 0
2010 6 0
2011 9 0
2012 13 0
2013 19 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
47
A táblázatban jól látszik, hogy 2011 –ben 9, 2012-ben 13 vett igénybe lakásfenntartási
támogatást. Adósságcsökkentési támogatást nem igényelt senki a településen.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
2010. évtől a lakhatási támogatásban részesülők száma folyamatos emelkedést mutat. Ez
részben annak a ténynek az eredménye, hogy a züzemi számlákat nem tudják kifizetni,
hátralékok halmozódnak fel, az igénylők száma évről évre emelkedik.
Az Önkormányzat adósságrendezési keretén belül a lakásfenntartási támogatást igénylők
száma folyamatos emelkedés mutat. 2013. évben 31,5 %-os emelkedés tapasztalható a 2012.
évben adatokhoz viszonyítva.
Adóság csökkentési támogatást továbbra sem igényeltek a településen élők.
A Szoctv. módosítása folytán adósságcsökkentési támogatás csak kétévente részesíthető. A
módosítás kizárta annak lehetőségét is a továbbiakban, hogy az önkormányzat helyi
lakásfenntartási támogatási összeggel egészítse ki a normatív támogatási összeget.
f) eladósodottság
Komoly problémát jelent napjainkban az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű,
munkájukat elveszítő, vagy alacsony jövedelmű idős, vagy több gyermekes családok esetében.
Az eladósodás oka lehet a 2008. évben bekövetkezett gazdasági válság.
g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások,
minőségi zszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való
hozzáférés bemutatása
Külterületen nincsenek lakóházak, a lakások minősége elfogadható. A község teljes
infrastruktúrával (villany, víz, szennyvíz, gáz, aszfaltozott utak) rendelkezik.
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete
A lakhatási helyzetkép megértéséhez szükséges a következő fogalmak meghatározása:
Belterület: a település zárt beépített része, külterület a település zártan beépített részén kívüli
szórvány lakóhelyek (majorsági épületek, tanyák, puszták, külterületi lakott helyek)
Szegregált lakóterület: ahol egyes védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok (főleg
etnikai csoportok tagjai) egy adott településrészen belül elkülönülnek.
Szegregátumnak nevezzük azokat a földrajzilag egybetartozó és elhatárolható területeket,
ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel
nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-64 éves korosztály) belül eléri, illetve
meghaladja az 50%-ot.
48
a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése,
megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való
hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)
Településünkre ebben a pontban megfogalmazott célcsoportra vonatkozó adatok nem relevánsak.
b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb
jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos,
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.)
Településünkre ebben a pontban megfogalmazott célcsoportra vonatkozó adatok nem relevánsak.
c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai
Településünkre ebben a pontban megfogalmazott célcsoportra vonatkozó adatok nem relevánsak.
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az
egészségügyi
alapellátás körében gondoskodik:
a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
b) a fogorvosi alapellátásról,
c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,
d) a védőnői ellátásról,
e) az iskola-egészségügyi ellátásról.
A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik
a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról,
b.) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, (közterületen és az önkormányzati ingatlanokon)
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének
alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest saját hatáskörben
intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges
intézkedések meghozatalát,
d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre
irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi
ezeket.
49
A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az
önkormányzatok biztosítják.
A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális
alapszolgáltatásokat (falugondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, szociális munka,
nappali ellátás) és szakosított ellátásokat (az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs
intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális
intézmény).
Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi
intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb
kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban
(szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát.
A Egyesített Szociális Központ, és az Önkormányzat tevékenységi körével felöleli a község
szociális alapszolgáltatásait, (falugondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás,
családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás,) és
a gyermekjóléti alapellátások teljes körét.
A szociális és gyermekjóléti ellátás területén a társulásban működtetett beledi Egyesített
Szociális Központ teljesíti a Szociális, és Gyermekvédelmi Törvényben meghatározott ellátási
kötelezettségét, s a hátrányos helyzetű csoportokra irányuló szolgáltatásai elősegítik az
esélyegyenlőség gyakorlatban történő érvényesülését. Beledi Közös Önkormányzati Hivatal és
Rábakecöl Község Önkormányzat Képviselő-testülete, együtt megállapította és kialakította az
egészségügyi alapellátások körzeteit, a területi ellátási kötelezettségre a szerződést az
alapellátásban résztvevő orvosokkal megkötötte, így biztosítva a lakosság részére az egészségügyi
ellátáshoz a hozzáférést.
50
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás
év
Felnőttek és gyermekek
részére tervezett
háziorvosi szolgálatok
száma
Csak felnőttek részére szervezett
háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok
által ellátott
szolgálatok száma
2008 0 1 0
2009 0 1 0
2010 0 1 0
2011 0 1 0
2012 0 1 0
2013 0 1 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Rábakecölben azi orvosi teendőket a beledi Humán Medicin Bt által állandó helyettessel
oldják meg. A háziorvos hetente 2 alkalommal rendel a településen. A gyermekek házi orvosi
ellátását szintén a Beledből heti 2 alkalommal rendelő gyermekorvos látja el.
A rendelési időn túl a betegek ellátását a településtől 25 km- re lévő Kapuvár városban
működő központi ügyelet látja el. Hétfőtől péntekig naponta 16,00 órától reggel 8,00 óráig,
hétvégén pénteken 16, 00 órától hétfő reggel 8,00 óráig.
A fogorvosi ellátás Beleden működik naponta, amely szintén magántulajdonban van.
A védőnői szolgáltatást a Beledi Közös Hivatal működteti, beledi központtal. A feladatokat a
alkalomszerűen kijáró 1 védőnő látja el.
A szakorvosi ellátást a kapuvári rendelőintézetben lehet igénybe venni. A területi ellátásért
a 60-60 km –re lévő soproni Margit és győri Petz Aladár kórház a felelős.
A település gyógyszerellátását a Beleden működő Fenyő gyógyszertár látja el. Melyet hetente 1
alkalommal a receptek összegyűjtésével és a gyógyszerek kiszállításával végeznek.
A legközelebbi gyógyszertár Beleden hétfőtől péntekig nappal, szombaton valamint az éjszakai és a
hétvégi ügyeletet a Kapuváron működő gyógyszertárak egyike látja el.
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére egészségügyi állapota
megőrzéséhez és helyreállításához az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások
kompenzálását célzó hozzájárulás. A közgyógyellátás megállapítható alanyi jogon: tartósan beteg
gyermekek részére, rokkantsági ellátásban részesülők, hadi gondozottaknak, normatív és
méltányossági alapon jövedelem függvényében.
51
Ápolási díjban részesülők száma (fő)
0
1
2
3
4
5
6
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
zgyógyellátotttak száma (fő)
0
5
10
15
20
25
30
35
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
év
közgyógyellátási
igazolvánnyal rendelkezők
száma
2008 25
2009 29
2010 25
2011 17
2012 16
2013 14
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A fenti táblázat tükrözi, hogy Rábakecölben csökken a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők
száma
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma
év
ápolási díjban részesítettek
száma
2008 2
2009 3
2010 4
2011 5
2012 5
2013 3
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Az ápolási díjban részesítettek száma 2008 - tól folyamatos emelkedést mutat.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A Közös Önkormányzati Hivatal jegyzői hatáskörből a Kapuvári Járási Hivatal hatáskörébe került
az ápolási díj és a közgyógy ellátási igény ügyintézése.
Rábakecölben a Polgármesteri Hivatal ad otthont a Kapuvári Járási Hivatal ügysegédeinek akik
csütörtökön 13:00- 16:00 –óráig látnak el ügyfélszolgálati teendőket. Itt van lehetőség a
közgyógy és az ápolási díjak igénybejelentésére is. Kapuvári Járási Hivatal a hét első négy
napján fogadja az ügyfeleket Kapuváron.
Az ápolási díjban részesülők számát vizsgálva a 2013-as évben csökkenés, szintén csökkent a
közgyógy igazolvánnyal rendelkezők száma a vizsgált évben.
52
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező
szűrésekhez) való hozzáférés
A szociális, egészségügyi intézmények, civil szervezetek közötti kapcsolat kiemelkedő
fontosságú a megelőzésében, a problémák kezelésében, a szűrő programokhoz jutásban. A
Népegészségügyi Program is kiemelten kezeli a szervezett szűrővizsgálatokat.
Kóroki összetétel alapján vezető halálok a szív és érrendszeri betegség. Ezt követik a
daganatos betegségek, az emésztőrendszer és a légző rendszer betegségei. A statisztikai adatok
alapján a felnőtt lakosság megbetegedései között a magas vérnyomás, a keringési zavar okozta
szívbetegségek állnak az első helyen, ezt követik a mozgásszervi betegségek. Magas arányt
képvisel a kor specifikus cukorbetegség, és a különböző légúti megbetegedések is.
A háziorvos prevenciós munkát is végez. Többek között hipertóniaszűrés, az anyagcsere
betegségek feltérképezése, az egészségre, ártalmas rizikófaktorokra (dohányzás, alkohol...) való
felhívás a leggyakoribb.
Nincs adatunk az onkológiai szűréseken résztvevők számáról. A kötelező szűrésekhez való
hozzáférés a lakosság számára biztosított, egészségügyi szűrések térítésmentesen és önkéntes
bejelentkezés alapján mindenki számára hozzáférhető Kapuváron, illetve Csorna városban
rendszeres szűrések körébe tartozó nőgyógyászati vizsgálatok köre UH Kapuváron, mammográfia
Csornán biztosított.
A HEP 2015.évi felülvizsgálata során történt változások
Évente 1 alkalommal Soós Imre Kulturális zpontban kerül megszervezésre az Egészségnap,
melynek keretében a településen élők különböző az ingyenes szűrések vehetnek részt. A
látogatók PSA és anyajegyszűrésen, valamint allergia és hallásvizsgálaton, vércukor - és
koleszterin szint, vérnyomás, szénmonoxid és testzsír mérésen vehetnek részt.
Kapuvári Egészségfejlesztési Iroda segítségével ingyenes Diabétesz iskola, étkezési tanácsadás,
gyógytorna működött a településen.
2015 tavaszán a Kapuvári Egészségfejlesztési Iroda és a Beledi ÁMK közös szervezésében
lehetőségük volt Rábakecöl község lakosainak is, az ingyenes szűrővizsgálatokon való
részvétele., valamint ingyenes Diabétesz iskola, étkezési tanácsadás, gyógytorna
Különösen a mammográfiai szűrés lehetősége volt jelentős. A program hétvégén zajlott.
Azoknak a nőknek, akiknek éppen aktuális volt a vizsgálat nagyon nagy könnyebbség volt, hogy
nem kellett a munkából kimaradni, és csak 5 km-re kellett elutazni.
53
c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés
A Rábakecöli Napköziotthonos Óvodába heti 1 alkalommal a Beledi Általános Iskola és Pedagógiai
Szakszolgálatánál állományban lévő logopédus jár, aki ellátja az óvodás gyermekek fejlesztését.
A HEP 2015-évi felülvizsgálata során történt változások
A Rábakecöli óvodás gyermekek fejlesztését a Győr- Moson - Sopron Megyei Pedagógiai
Szakszolgálat Kapuvári tagintézményének szakemberei látják el, mint utazó gyógypedagógusok.
Probléma viszont az, hogy szakember hiány miatt a szűrővizsgálatokat elvégzik a 3 éves
gyerekeknél is, de a rendszeres foglalkozást csak 5 éves kortól tudják elkezdeni.
Rendkívül fontos lenne a problémák mielőbbi kiszűrése, és a korai fejlesztés minél korábbi
megkezdése.
A Rábakecöli 7-14 éves korosztály továbbra is a Beledi Általános Iskolába jár.. A gyermekek
fejlesztését az intézményben látják el szintén a Pedagógiai Szakszolgálat utazó
gyógypedagógusai.
d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése
Közétkeztetés a Rábakecöli Napköziotthonos Óvodába konyháján keresztül történik.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A felülvizsgálat során a Napköziotthonos Óvoda olyan információkkal szolgált melyek
alátámasztják, hogy az épület technikai és higiéniai feltételei nem adottak ahhoz, hogy az
egészséges táplálkozás törvényi előírásait a napközi konyha be is tudja tartani. A napközi
konyha látja el az óvodások, az iskolások a szociálisan étkezők és az idősek étkeztetését. A
konyha naponta 15 óvodás, 15 iskolás, 25 szociálisan étkező és 18 idős ember étkezését
biztosítja.
- A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozási- egészségügyi előírásokról szóló 37/2014.( IV.30.)
EMMI rendelet előírásai változtak 2014. szeptember 1-től.
A napközi konyha az elégtelen infrastrukturális háttér ellenére, a törvény megjelenésétől a
hatályba lépésig fokozatosan tért át a jogszabály által előírt táplálkozási –egészségügyi
előírások betartására.
e) sportprogramokhoz való hozzáférés
A Rábakecöl község Önkormányzat tulajdonában lévő tornateremben van lehetőség.
54
f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
Az Egyesített Szociális Központ az alábbi szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat biztosítja a
településen
a) Családsegítés (szociális, mentális és jogi tanácsadást, családgondozást is nyújt)
b) Étkeztetés
c) Házi segítségnyújtás
d) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
e) Támogató szolgáltatás
f) Gyermekjóléti szolgáltatás,
g) Családi napközi
Egészségügyi alapellátásokat körét az
a) Védőnői szolgálat
b) Háziorvosi alapellátás biztosított az önkormányzat részéről.
A HEP 2015.évi felülvizsgálat során történt változások
A Családsegítő Szolgálat: A szociális igazgatásról és ellátásokról 1993. évi III: törvény előírása, a
szakmai program és házirend alapján végzi feladatait.
A településen az ügyfélfogadást 1 fő családgondozó látta el.
A szolgálat célja és feladatai:
A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt
segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a
krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott
szolgáltatás.
Összes igénybevevő: 51
Szolgálatunk forgalmi napló vezetésével követi nyomon statisztikai szempontból a problémák
előfordulását.
Leggyakrabban a következők fordulnak elő:
- életviteli 31
- családi kapcsolati 12
- lelki mentális 3
- anyagi 63
- gyermeknevelési 4
- foglalkoztatással kapcsolatos: 19
- egészségkárosodás 22
- ügyintézéssel kapcsolatos: 103
- információhiány: 41
esetkezelés jellege:
- információ: 86
- ügyintézés: 105
- segítő beszélgetés: 98
- tanácsadás: 41
- továbbirányítás: 11
55
Éves forgalom 212 alkalom.
A Házi Segítségnyújtó Szolgálat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szó1993. évi
III. törvény, a gondozottak jólétéért, jogainak érvényesítéséért, szükségleteinek kielégítéséért,
valamint a kialakított szakmai program alapján végzi feladatát.
A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének
fenntartását - szükségleteinek megfelelően- lakásán, lakókörnyezetében biztosítja.
A házigondozó feladatai során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai,
mentális, szociális szükséglete a saját rnyezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi
állapotának megfelelően meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával,
fejlesztésével biztosított legyen.
2013 évben összesen 39 fő vette igénybe a szolgáltatást.
A szolgáltatás megfelelő színvonalát 2 fő házigondozó biztosítja.
A szolgálat munkatársai 8 órás munkarendben, naponta 07.30. órától 15.30. óráig végzik
feladataikat.
A szolgálat gondozónője megfelelő tárgyi eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy feladatait
színvonalasan elláthassa.
Az étkeztetés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a
gondozottak jólétéért, jogainak érvényesítéséért, szükségleteinek kielégítéséért, valamint a
kialakított szakmai program alapján végzik feladatátukat. Ezen kívül a helyi rendelet rendelkezik
az ellátási formákról, ennek szervezetéről, jogosultságáról.
A szolgáltatás célja:
A megélhetési gondok enyhítése, egyszeri meleg ebéd biztosítása az arra rászorulók részére.
Az étkezést a tavalyi évben 50 vette igénybe, melyből 13 elvitellel, 37 házi
segítségnyújtás keretében jutott hozzá az egyszeri meleg élelemhez.
Az étkeztetés a helyi konyháról történik.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális
helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy
fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett
felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
Rábakecöl településen 2013 évben 23 fő részesült ellátásban.
g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a
szolgáltatások nyújtásakor
Az önkormányzati intézmények az ügyintézés és a foglalkoztatás során is megelőzik és
megakadályozzák a hátrányos megkülönböztetést, mindent megtesznek az egyenlő bánásmód és
az esélyegyenlőség biztosítása érdekében.
h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az
egészségügyi ellátórendszer keretein belül
56
Az Egyesített Szociális Központ, alkalmanként civil szervezettel, önkormányzattal
összefogva, pályázati lehetőségeket is kihasználva keresi a megoldásokat az elsősorban
meghatározott célcsoportok, gyermekek, családok számára nyújtható támogatási formák
megtalálására.
A HEP 2015.évi felülvizsgálat során történt változások
Az év folyamán minden lehetőséget megragadtunk, hogy adományokban részesítsünk
családokat. Ruha, élelmiszer, cipő adománnyal segítettük a település 45 családját.
A Beleden szervezett ruhaadomány osztáson való részvétel a település lakosai számára is
hozzáférhető volt, illetve a családgondozó csomagot készített a rászoruló lakosság számára.
Az intézmény hosszú távra vonatkozó együttműködési megállapodást kötött a Magyar
élelmiszerbank egyesülettel, melynek keretében a tavalyi ében 10 tonna élelmiszert osztottunk
ki a települések között. Rábakecöl település 34 család részesült nagyobb mennyiségű
élelmiszeradományban 4 alkalommal.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
a) közösségi élet színterei, fórumai
Rábakecölben a közösségi élet színtere a Soós Imre Kulturális Központban könyvtár és
a Napsugár Nyugdíjas klub várja a település lakóit és vendégeit. A faluban gazdag kulturális élet
folyik.
Évente megrendezésre kerülő rendezvények: falunap, sport programok a „Bábi néni
kincsesháza” programjai, Egészség Napok, különböző vetélkedők, és versenyek, az ünnepnapokhoz
kötődő hagyományőrző programok.
Az önkormányzat mellett a civil szervezetek, egyház is szerepet vállal Rábakecöl kulturális
életében. Az önkormányzat és a civil szervezetek között az együttműködés jónak mondható. A civil
szervezetek feladatok vállalásával, véleményezéssel segítik az önkormányzat munkáját, az
önkormányzat pedig lehetőségéhez mérten, anyagi támogatást biztosít számukra feladataik
ellátásához, működésükhöz.
b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)
Településünkre ebben a pontban megfogalmazott célcsoportra vonatkozó adatok nem relevánsak.
c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)
Településünkre ebben a pontban megfogalmazott célcsoportra vonatkozó adatok nem relevánsak.
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi
tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal
57
Településünkre ebben a pontban megfogalmazott célcsoportra vonatkozó adatok nem relevánsak.
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során
településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Adósságcsapda Háztartásvezetési, családfenntartási
tanácsadás, előadások lehetőségének
biztosítása
A 2015. évi felülvizsgálat során kialakult következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési
lehetőségek
Mélyszegénységben élők és romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálathoz
Beazonosított probléma Fejlesztési lehetőségek
Továbbra is fenn áll az adósságcsapda háztartásvezetési, családfenntartási
tanácsadás, előadások lehetőségének további
biztosítása
A szegénység oka a tartós munkanélküliség Közfoglalkoztatási Program továbbfolytatása.
Felzárkóztatási, fejlesztési programok
szervezése
A szociálisan rászorulók étkezésének biztosítása A napközi konyha felújítása
A lakosság adósságállománya növekszik Szociális segélyek és támogatások volumenének
fenntartása, ill. növelése Életmód tanácsadás,
adósság kezelési tanácsadás a további
időszakban is
58
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő)
0
1
2
3
4
5
6
7
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
védelembe vett megszüntetett eset veszélyeztetett kiskorú
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori
megoszlása, demográfiai trendek stb.)
Rábakecöl lakónépesség száma: 751 fő, ebből, 0 - 14 évesek száma 70 fő
15 - 17 évesek száma 20 fő
Az ellátórendszer támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat s emellett a
megelőző tevékenységét a szociális, köznevelési, egészségügyi, közművelődési, sport és civil
szervezeteinek hálózatán keresztül és együttműködve tudja végezni. Elmondható, hogy a
településen a gyermekvédelmi alapellátások jól működnek.
A gyermekek, az iskoláskorúak ellátása, esélyegyenlősége az egyenlő bánásmód szerint szintén jól
működik.
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi,
szociális, lakhatási helyzete
A veszélyeztetettség olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás,
mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi
vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont). A védelembe vétel a
gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség
megszüntetése érdekében a gyermekvédelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladat. Ha a
szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes
igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy
segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési
önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt.68.§ (1) bekezdés).
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe
vett 18 év
alattiak
száma
Megszűntetett
esetek száma
a 18 év alatti
védelembe
vettek közül
veszélyeztetett
kiskorú
gyermekek
száma
2008
0 0 0
2009
0 0 0
2010
0 0 0
2011
2 0 4
2012
0 0 4
2013
0 0 6
Forrás: TeIR, KSH Tstar
59
Rábakecölben 2011-ben és 2012-ben megnőtt a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma.
A gyerekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére,
veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más
hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló
tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekjóléti szakellátások, valamint a Gyvt-ben
meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.
Településünkön biztosított ellátások:
Pénzbeli és természetbeni ellátások:
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Gyermektartásdíj megelőlegezése
Otthonteremtési támogatás
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:
Gyermekjóléti szolgáltatás
Gyermek napközbeni ellátása
Gyermekek átmeneti gondozása
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása 2006. január 1 napjától jegyzői
hatáskör. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a
gyermek szociális helyzete alapján jogosult a törvényben meghatározott normatív
kedvezményekre.
Az önkormányzat által nyújtott pénzbeni, természetbeni ellátások összesítőjének táblázata
mutatja a 2012-ben gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek számát.
A HEP 2015.évi felülvizsgálat során történt változások
A 2012. évi adatokhoz képest 50 %-al megnövekedett a veszélyeztetett kiskorú gyermekek
száma a településen.
60
A Közös Önkormányzati Hivatal jegyzői hatásköréből kikerült és a Kapuvári Járási
Gyámhivatalhoz került a gyermekek védelme érdekében alkalmazandó az ágazati
jogszabályokban meghatározott hatósági intézkedések megtétele,
- a pénzbeli és természetbeni támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása,
- a gyermek családi jogállásának rendezése,
- a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságával kapcsolatos feladatok ellátása,
- a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatos ügyek,
- a gyámsággal és gondnoksággal, vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyek,
- perindítás, illetve kezdeményezés, továbbá feljelentések megtétele külön jogszabályban
meghatározott ügykörben.
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év
Rendszeres
gyermekvédelmi
kedvezményben
részesítettek
száma
Ebből
tartósan
beteg
fogyatékos
gyermekek
száma
Kiegészítő
gyermekvédelmi
kedvezményben
részesítettek
száma
Ebből tartósan
beteg
fogyatékos
gyermekek
száma
Rendkívüli
gyermekvédelmi
kedvezményben
részesítettek
száma
2008 30 n.a n.a n.a 12
2009 41 n.a n.a n.a 87
2010 32 n.a n.a n.a 0
2011 33 n.a 0 n.a 71
2012 19 n.a 0 0 0
2013 20 n.a 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
Gyermekvédelmi kedvezmények
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
rendszeres kedvezmény kiegészítő kedvezmény rendkívüli kedvezmény
A fenti táblázat az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeli ellátásokban
részesítettek számát mutatja.
Rendszeres kedvezmények
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek sma
61
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény eseti támogatás összege 5.800,- Ft
gyermekenként. Az állam 100%-ban biztosítja a támogatást.
Rábakecölben 2011 évtől csökkenő tendenciát mutat rendszeres gyermekvédelmi támogatásban
részesülő.
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság nem lett megállapítva a
településen.
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető gyermekvédelmi törvény és a helyi
rendelet szabályainak megfelelően azt a gyermeket gondozó család, amely időszakosan
létfenntartást veszélyeztető létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető
rendkívüli élethelyzetbe kerül.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megítélése a képviselő testület hatásköre.
Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban szesíteni, akiknek
eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező
többletkiadások különösen az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek családjával való
kapcsolattartásának elősegítése, a gyermeknevelés vételének megszűnését követő gyámhivatali
visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorul.
A rendkívüli támogatás esetenkénti legkisebb összege gyermekenként 1.000 Ft .
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban a településen 2012-ben nem részesült senki.
d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya
A gyermekétkeztetést, ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a
fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési
napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további
étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az
étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151.§). Ezen szabályokat a nyári szociális
gyermekétkeztetés esetében is alkalmazni kell.
A gyermekvédelmi törvény alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
gyermekek mindegyike jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményére, melyet különböző
mértékű kedvezményekkel vehetnek igénybe:
bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő
gyermek esetén
a kedvezmény az intézményi térítési díj 100 %-a,
három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-a,
62
tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj
50%.
Településünkön óvodai ellátás van, iskolai nincs. Az iskoláskorú gyermekek a Beledi Általános
Művelődési Központ napközi konyháján vehetik igénybe az iskolai étkezést.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
Rábakecölben 2013. évben 10 óvodás, 15 fő iskolás, 2014. évben 15 óvodás, 15 iskolás
gyermek részesült étkezési normatív támogatásban.
A napközi konyha látja el az óvodás és az iskoláskorú gyermekeket étkeztetését is.
A felülvizsgálat során a Napköziotthonos Óvoda olyan információkkal szolgált melyek
alátámasztják, hogy a korszerű infrastruktúra és higiéniai feltételei nem adottak ahhoz, hogy az
egészséges táplálkozás törvényi előírásait a napközi konyha be is tudja tartani.
A konyha kapacitása 70 fő. Biztosítja a Napköziotthonos Óvoda, az általános iskoláskorú
gyermekek, a szociálisan rászorultak és a település egyéb lakosainak étkezését.
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya
Településünkön magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek nincs.
4.2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
A Gyvt. gyermeki jogokat szabályozó 6. §-a szerint minden gyermeknek joga van a testi,
értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő
nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a társadalomba való beilleszkedéséhez,
önálló életvitelének megteremtéséhez. Joga van arra, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és
társadalmi hatások, az egészségére káros szerek elleni védelemben részesüljön.
A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek megállapításai alapján a veszélyeztetettség
okai között elsődleges a szociális helyzet elégtelensége és ennek elsődleges közege a szegregált,
telepszerű lakókörnyezet.
Településünkön nincs telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő
gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése
A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál is sokkal nehezebb,
különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében.
63
a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott
ellátott, betöltetlen státuszok)
A Beledi Védőnői Szolgálat biztosítja, Rábakecöl település védőnői ellátását, mely kiterjed a
falu 0-18 éves korú lakosságára, valamint a felnőtt lakosság azon rétegére is, akik szoros
kapcsolatban állnak ezzel a korosztállyal, illetve valamilyen lakossági szűrésben érintettek. A
feladatot jelenleg 1 fő védőnő látja el.
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői
álláshelyek
száma
Egy
védőnőre
jutó
gyermekek
száma
2008 1 n.a
2009 1 n.a
2010 1 n.a
2011 1 n.a
2012 1 n.a
2013 1 n.a
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
A védőnői munka során figyelemmel kísérik az újszülöttek, csecsemők, kisgyermekek testi-
lelki és szociális létét. Ha ebben bármilyen eltérést észlelnek, amit kompetenciájukon belül nem
tudnak irányba előmozdítani akkor azt szóban, szükség szerint írásban jelzi a megfelelő
intézménynek.
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz
való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)
Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és
ellátások a helyi önkormányzat feladata.
Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény adja, amely előírja, hogy a
települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:
a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
a fogorvosi alapellátásról
az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,
a védőnői ellátásról
az iskolai-egészségügyi ellátásr
Védőnői álláshelyek (db)
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
64
4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen
felnőtt háziorvosi
praxis/ok száma
Háziorvos által
ellátott személyek
száma
Gyermekorvos
által ellátott
gyerekek száma
Felnőtt házi orvos
által ellátott
gyerekek száma
2008 0 6.085 0 0
2009 0 6.477 0 0
2010 0 7.362 0 0
2011 0 7.696 0 0
2012 0 n.a 0 0
2013 1 8.026 n.a n.a
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
A gyermekorvosi ellátást a Beledből heti 2 alkalommal kijáró magánpraxissal rendelkező
gyermekorvos látja el.
c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai
fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok
Településünkön 1 csoportos óvoda működik. A gyermekek korai fejlesztése részben megoldott.
A HEP 2015 évi felülvizsgálata során történt változások.
A gyermekek korai fejlesztését a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat
Kapuvári Tagintézménye látja el. Az utazó pedagógus heti 1 alkalommal jár a településre.
Intézmény a beilleszkedési, tanulási és többek közt magatartási nehézséggel küzdő
gyermekekkel foglalkozik, de gyógytestnevelést és logopédiai ellátást is nyújt. Valamint ellátja
szakértői bizottsági tevékenységet is.
A rászoruló gyermekek a szülő vagy az iskola kérésére vehetik igénybe az intézmény
szolgáltatásait.
Az új kapuvári intézmény működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a fenntartó a
kapuvári önkormányzat.
Az intézmény 2013 évben 5 óvodás korú gyermek fejlesztésével foglalkozott.
d) gyermekjóléti alapellátás
Rábakecöl Önkormányzata a kötelező feladat-ellátási körébe tartozó, személyes
gondoskodás keretében nyújtott gyermekjóléti alapellátásokat a beledi Egyesített Szociális
Központ intézményén keresztül biztosítja. A szolgáltatás valamennyi tevékenysége a
gyermekvédelmi törvény szellemiségére és szabályozására építkezve – a gyermekek családban
történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére,
65
valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermekhelyettesítő
védelmének biztosítására irányul.
A veszélyeztetettség a gyermekvédelmi törvény szerint „olyan – magatartás, mulasztás vagy
körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi
fejlődését gátolja, vagy akadályozza”.
A veszélyeztetettség már kora gyermekkorban megjelenik. A jelzőrendszer ködésének
köszönhetően ezek hamar kiszűrésre kerülnek a településen.
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
év bölcsődék száma
bölcsődébe beírt
gyermekek száma
Szociális szempontból
felvett gyerekek száma
(munkanélküli szülő, veszélyeztetett
gyermek, nappali tagozaton tanuló
szülő)
Működő összes
bölcsődei
férőhelyek száma
2008 0 0 0 0
2009 0 0 0 0
2010 0 0 0 0
2011 0 0 0 0
2012 0 0 0 0
2013 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
év
családi
napköziben
engedélyezett
férőhelyek
száma
családi
napköziben a
térítésmentes
férőhelyek
száma
2008 10 0
2009 10 0
2010 10 0
2011 10 0
2012 10 0
2013 12 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
Családi napközi
0
2
4
6
8
10
12
14
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
családi napköziben engedélyezett férőhelyek sma
családi napköziben a rítésmentes férőhelyek
66
A fenti táblázatok adati egyértelműen mutatják, hogy településen bölcsőde nem, csak
családi napközi működik 2 csoporttal, 15 fővel működik.
e) gyermekvédelem
A Beledi Egyesített Szociális Központ feladatának ellátása érdekében veszélyeztetettséget
észlelő– és jelzőrendszert működtet, illetve koordinál, mely lehetővé teszi a gyermekeket általában
érintő veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben
történő felismerését. A jelzőrendszer tagjai különösen a védőnők, gyermekorvosok, köznevelési
intézmények, rendőrség, ügyészség, bíróság, pártfogó felügyelői szolgálat, társadalmi szervezetek,
egyházak, alapítványok.
A gyermekvédelmi rendszer hozzájárul és erősíti a reziliencia faktorait, vagyis a
veszélyeztetett gyermek a rendszer együttműködése révén sikeresebbé válik, a testi-lelki
szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek átélése után gyorsabban vissza tudja nyerni eredeti, jó
állapotát.
A HEP 2015.évi felülvizsgálata során történt változások:
A Beledi Egyesített Szociális Központ 2013 07.01-től társulás formájában látja el Rábakecöl
település Gyermekjóléti a családsegítő és a közösségi ellátásokat.
A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. Törvény előírásainak megfelelően, a gyermekek jólétéért, jogainak érvényesítéséért,
valamint a kialakított szakmai program és házirend alapján végzi feladatát.
A településen az ügyfélfogadást 1 fő családgondozó látja el.
Ügyfélfogadás: Rábakecöl településen a családsegítő szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat
ügyfélfogadása a Polgármesteri Hivatalban zajlik, minden kedden 10 órától- 12 óráig.
Ügyfélfogadási időt követően a családgondozó terepmunkát végeznek a településen. Krízis
esetén a családgondozó az ügyfélfogadási időn kívül is ellátják feladatait
A működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak.
Ellátottak köre:A működési területen élő 0-18 éves korú gyermekek, fiatalok és azok családjai.
A Gyermekjóléti szolgálat célja és feladata:
A Gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális
szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a
gyermek testi, lelki, egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek
veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését, ill. a
családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
A Gyermekjóléti Szolgálta gondozási tevékenysége 2013 évben ( nem halmozott)
3 főt alapellátásban gondoztak (családok száma 3), védelembevétel keretében 1 gondozása
történt. Ideiglenes hatályú elhelyezéssel 1 kiemelése történt meg, melyet átmeneti nevelésbe
67
való gondozás követett. Utógondozás nem történt a településen. Alapellátás keretében
gondozták azokat a veszélyeztetett gyermekeket, akik a gondozási folyamatban
együttműködnek. Védelembe vétel abban az esetben alkalmazzák amennyiben az
együttműködés nem megfelelő, illetve a jogszabály kötelezően előírja (pl: 50 órát meghaladó
igazolatlan hiányzás)
Gondozást nem igénylő tevékenység keretében további 30 gyermekkel volt kapcsolata a
gyermekjóléti szolgálatnak.
A kapcsolatfelvétel módjára továbbra is a jelzőrendszer általi kezdeményezés, illetve a
gyermekjóléti szolgálat kezdeményezése jellemző. A jelzőrendszer tagjai 2013 évben összesen 5
esetben éltek jelzési kötelezettségükkel
A kezelt problémák típusa és száma alapellátásban nem részesülő gyermekek esetében( nem
halmozott – minden gyermek soronként egyszer szerepel):
- anyagi(lakhatással, megélhetéssel összefüggő): 24
- gyermeknevelési: 4
- beilleszkedési probléma: 1
- magatartászavar: 7
- családi konfliktus: 1
- életvitellel kapcsolatos: -
- szülői elhanyagolás: 1
- fizikai, lelki bántalmazás: -
- fogyatékosság: 1
- szenvedélybetegség: -
Szakmai tevékenységek száma ( halmozott)
- információnyújtás: 92
- tanácsadás: 38
- segítőbeszélgetés: 87
- hivatalos ügyekben való közreműködés: 41
- családlátogatás: 26
- közvetítés más szolgáltatásba: 7
Összességében 325 esetben történt szakmai segítségnyújtás.
4 gyermek vett részt az intézmény által nyújtott pszichológiai tanácsadáson.
Nyilvántartott veszélyeztetet gyermekek száma a településen: 21 fő.
A helyi jelzőrendszer működése: a helyben működő óvodával és családi napközivel, illetve a
beledi iskolával rendszeres a kapcsolattartás
A gondozási esetek kapcsán végzett munka heti szinten történik. A gondozás során kitűzött célok
eléréséhez a családgondozó rendszeres kapcsolattartás során nyújt segítséget
f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások településünkön korlátozottak.
A gyermeket nevelő családoknál a kialakult krízis helyzetet ami főként anyagi helyzet miatt van
igyekszik a település közösen megoldani. A gazdasági válság, a munkanélküliség magával hozza,
68
hogy egyre több család kerül még nehezebb anyagi helyzetbe, fokozatosan azok száma, akik
segítségre szorulnak, amit azonban csak lokalizálni tudunk, véglegesen megoldani a rendelkezésre
álló forrásokból nem lehet.
A HEP 2015. évi felülvizsgálat során történt változások
Bántalmazás: 1 gyermek esetében lelki és 1 gyermek tekintetében fizikai bántalmazás fordult elő
Szabálysértés: 1 fő fiatalkorú
Bűncselekmény: 1 fő fiatalkorú esetében
g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés
Jellemzően a Soós Imre Kulturális Központ, a Rábakecöli Napköziotthonos Óvoda biztosítják
a a településen élő gyermekek egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz
való hozzáférését.
Az általános iskolás korosztálynak a Beledi Egyesített Szociális Központ, a beledi Általános
Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat, a Beledi Általános Művelődési Központ biztosítják a tanórán
kívüli programokat.
A Beledi Általános Művelődési Központ Művelődési házban működő a TÁMOP -3.2.3-08/2 a
TÁMOP-3.2.3/A és a TÁMOP- 3.2.13-12/1 azonosítószámú pályázat programjaiban tanórán kívüli a
szakköri és szabadidő tevékenységekben, táboraiban, rábakecöli általános iskoláskorú gyermekek
egyenlő eséllyel vehetnek részt.
Nyári borokat, melyeket bárki igénye és lehetősége szerint igénybe vehet. Az ESZK az
elmúlt 5 év mindegyikének nyarán megrendezte a nyári napközis és bentlakásos tábort, melyen
főként halmozott hátrányokkal küzdő gyermekek számára szerveznek.
h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv
A településen óvodás gyermekek étkezését az óvodában, az iskolás korosztály étkezése a beledi
általános iskolában megoldott. Valamint ott biztosítják az ingyenes tankönyvet is a tanulóknak.
A HEP 2015 évi felülvizsgálata során történt változások
Az általános iskoláskorú 15 gyermek étkeztetése a Rábakecöli Napköziotthonos Óvodához
tartozó napközi konyha biztosítja.
A konyha infrastrukturális feltételei nem felel meg a kor higiéniai és technikai feltételeinek.
69
i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a
szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei
A hátrányos megkülönböztetés nem történt, az egyenlő bánásmód követelményének
megsértése miatt eljárásra nem került sor, jelzéssel nem éltek.
j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek
keretein belül
A település esetében a kérdés nem releváns.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A Beledi Egyesített Szociális Központ évek óta együttműködik a Magyar Élelmiszerbank
Egyesülettel, melynek eredményeként az egyesület évente többször juttat a rászorulók számára
adományokat.
Szintén a Magyar Élelmiszerbank Egyesület által meghirdetett Áruházi Express Árumentés
programban, vesz részt az intézmény, melynek keretében a csornai Tesco Áruházból naponta
hoznak el pékárut, lejárat előtti élelmiszereket, és juttatják el a rászoruló családok számára.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek
közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db
Az óvoda telephelyeinek száma
1
Hány településről járnak be a gyermekek
1
Óvodai férőhelyek száma
25
Óvodai csoportok száma
1
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
7h-tól 17 h-ig
A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()
Személyi feltételek Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma
2 0
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
2 0
Gyógypedagógusok létszáma
0 1
Dajka/gondozónő
1 0
Kisegítő személyzet
0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
70
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
Szakmai személyzet rendelkezésre áll a törvényi előírásoknak megfelelően. Viszont az intézmény
nem felel meg a 20/2012. (V.31.) MK rendelet előírásainak. Az intézmény nem rendelkezik
tornaszobával, fejlesztő szobával, melegítőkonyhával, gyermekzuhanyzóval, valamint nem
biztosított az alkalmazottak számára az előírásnak megfelelő munkafeltételek.
Továbbá nem rendelkezik azokkal a speciális feltételekkel, amelyben az SNI gyerekek fejlesztése,
illetve és részképesség zavarral rendelkező gyermekek fejlesztését végezhetnék.
a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai
ellátása
Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre,
amely államilag váhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek
megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, illetve amelyhez
közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján – hozzájárul.
Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel
kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a
felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a
követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások
biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi
elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek
kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való szvétellel
összefüggő jogviszony megszüntetése során.
A szakértői bizottság véleményének figyelembe vételével az oktatási intézmények biztosítják
az a korai fejlesztést és gondozást az érintett gyermekek esetében. Kiemelt figyelmet igénylő
gyermekek, tanulók:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló
71
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves korú
gyermekek
száma
óvodai
gyermekcsoportok
száma
óvodai
férőhelyek
száma
óvodai feladat-
ellátási helyek
száma
óvodába beírt
gyermekek
száma
óvodai
gyógypedagógi
ai csoportok
száma
2008
14 1 25 1 14 0
2009
14 1 25 1 14 0
2010
14 1 25 1 14 0
2011
16 1 25 1 16 0
2012
14 1 25 1 14 0
2013
14 1 25 1 14 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Rábakecöl településen óvodai van és iskolai ellátás nincs. A Rábakecöli Napköziotthonos
Óvodában, a Beledi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat foglalkoznak hátrányos, illetve
halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel.
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó
gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)
A Rábakecöli Napköziotthonos Óvodába a gyógypedagógus nincs. Ezért az óvodás korú
gyermekek fejlesztése nem megoldott.
Az Egyesített Szociális Központ foglalkoztat gyermekpszichológust, szükség esetén a gyermekeknek
biztosítva van a pszichológiai szolgáltatás.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
2014-től a logopédiai fejlesztést utazó logopédusként látja el. A Pedagógiai
Szakszolgálatnál lévő státus hiány miatt a szakemberek jóval kevesebb gyermek fejlesztését
tudják elvégezni, mint amikor a Beledi ÁMK intézményében volt alkalmazva logopédus, fejlesztő
pedagógus.
Az SNI rehabilitációs és a gyógytestnevelés fejlesztést is a Kapuvári Pedagógiai Szakszolgálat
utazó fejlesztő pedagógusai látják el.
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az
intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport
olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény
72
létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben
meghatározottakat.
A Rábakecöli gyermekek körében azon intézménybe ahova járnak hátrányos
megkülönböztetés nem történt, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése
miatt eljárásra nem került sor.
d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában
mutatkozó eltérések
Településünkre a kérdés nem releváns
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)
A Rábakecöli gyermekek ugyanazt a fejlesztést szolgáltatást, tehetséggondozást megkapják
a az Beledi Általános Iskolában és a Pedagógiai Szakszolgálatnál mint a többi tanuló.
A HEP 2015. évi felülvizsgálat során történt változások
A Beledi Általános Művelődési Központtal a rábakecöli Napköziotthonos Óvoda együttműködési
megállapodás keretében vett részt a TÁMOP-3.2.13-11/1 azonosítójú pályázat
megvalósításában. A projekt ideje alatt havi szakkör keretében került sor az óvodás korú
gyermekek kreatív készségének fejlesztésére, a 2013/14 –es tanévben. A szakkör a projekt
fenntartási ideje alatt továbbra is működik. A programban m minden óvodás gyermek részt vett.
Az általános iskolás korosztály számára a beledi általános iskola egyenlő esélyeket biztosít a
rábakecölből érkező gyermekek számára is. A tanulók a intézmény szakkörein kívül részt vettek
TÁMOP-3.2.3-08/2, a TÁMOP-3.2.3/A -11/1, a TÁMOP 3.2.13-12/1 projektek megvalósításában
működtetett programokban.
Szakkörök, témanapok, vetélkedők, tehetséggondozó foglalkozások formájában fejlesztették a
gyermekek képességeit, a továbbtanulás esélyeit.
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Megnőtt a működési zavarokkal küzdő családok
száma, egyre több a deviáns gyerekek száma
Életesélyeket romboló devianciák
előfordulásának csökkentése
73
A 2015. évi felülvizsgálat során kialakult következtetések, problémák
beazonosítása, fejlesztési lehetőségek
Gyermekek helyzete esélyegyenlősége felülvizsgálatához
Beazonosított probléma Fejlesztési lehetőségek
Egészséges táplálkozás törvényi előírásait a
napközi konyha az infrastrukturális
körülmények miatt, nem tudja betartani
A napközi konyha felújításra szorul.
Szabadidő hasznos eltöltéséhez megfelelő
programok biztosítása
Táborok szervezése
Az óvodás gyermekek számára nem biztosított
a megfelelő testmozgás, mivel az intézmény
rendelkezik tornaszobával
A Napköziotthonos Óvodában tornaszoba
kialakítása
Az gyermekek korai fejlesztéséhez szükséges
feltételek nem biztosítottak.
Fejlesztőszoba kialakítása az óvodában
Az óvodás gyermekek számára biztosítani kell
az intézményben a törvény által előírt
helyiségeket.
Többcélú helyiség kialakítása
A településen kevés a játszótér, a meglévők
viszont nem felelnek meg az EU által előírt
szabványnak
Játszóterek létesítése, meglévőek felújítása
Részképesség zavaros gyermekek
feltérképezése
Korai fejlesztés megkezdése 3 éves kortól.
Családi napközi engedélyezett létszáma kevés. Családi napközi infrastrukturális fejlesztése,
férőhelybővítés
Gyermekjóléti védő háló tagjai között nem
megfelelő az együttműködés
Szerepek tisztázása, kinek mi a probléma,
közös értelmezés, cselekvés
74
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
A nemek közötti esélyegyenlőséget Európai Uniós irányelvek és további törvények is
biztosítják. Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a
nőket, mind a férfiakat minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében
azonos jogok illetik meg. A nőket és férfiakat egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, a
szakképzés, az előmenetel, a szociális biztonság, stb. területén.
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége
A nők gazdasági, a munkaerő-piaci speciális helyzetét többek között az adja, hogy egyszerre
több szerepet töltenek be a mindennapi életben, egyszerre kell helytállniuk a munkahelyen és a
családjukban. A kettős szerep miatt sokszor plusz terhek nehezednek rájuk, s ez a szerepek
összehangolása néha nehézséget jelenthet mindkét fél számára
A gyermekgondozási szabadságról (GYES, GYED, GYET) visszatérni szándékozó, illetve a
kisgyermeket nevelő nők számára a korábbi munkahelyükre való visszatérés több szempontból is
nehéz feladatot jelent. A munkaadók sokszor gondolják azt, hogy a gyermeket nevelő nők kevésbé
terhelhetők, gyermekük esetleges betegségei, a család ellátása miatt kevésbé kiszámíthatók.
Munkától való tartós távollétük alatt készségeik, ismereteik elavulnak, megkopnak, amely
alkalmazásukban hátráltathatja őket (főleg, ha több gyermek születése miatt hosszabbidőt
töltöttek távol). Még nagyobb hátrányban vannak azok, akik gyermeküket, vagy gyermekeiket
egyedülállóként nevelik, és/vagy esetleg pályakezdőként kevés munkatapasztalattal rendelkeznek.
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a
munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód
követelményét meg kell tartani. Az Ebktv. pedig megfogalmazza a közvetlen és a közvetett
diszkrimináció fogalmát, amely gzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül
hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud
befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot
és terhességet is.
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség, kedvezőtlen munkaerő-
piaci helyzetük számos okra vezethető vissza. Ilyen többek között az anyaság, az iskolázottság, az
75
életkor. A HEP elkészítése folyamán vizsgált adatok tükrében (pl. 2. sz. tábla) megállapítható, hogy
a nők száma Edvén alacsonyabb, mint a férfiaké. A település összlakosságszámának 46 %-a nő.
A nők számát az aktív korú lakónépesség arányában vizsgálva megállapítható, hogy ebben a
korosztályban számuk a férfiakénál alacsonyabb, amely a nyilvántartott álláskeresők
viszonylatában is egyenes arányban van. (3.2.1. számú tábla)
Az állami foglalkoztatási szerv adatait a nők foglalkoztatási esélyeinek tekintetében vizsgálva
megállapítható, hogy a 180 napnál régebben nyilvántartásban szereplő nők aránya megegyezik a
férfiakkal. (3.2.3. számú tábla)
Álláskeresők aránya
0,0%
1,0%
2,0%
3,0%
4,0%
5,0%
6,0%
7,0%
8,0%
9,0%
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
nők rfiak összesen
Álláskeresők száma (fő)
0
5
10
15
20
25
30
35
40
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
76
A HEP 2015.évi felülvizsgálat során történt változások:
A grafikon vizsgálva az álláskereső nők aránya folyamatos lassú csökkenést mutat. Míg a
férfiaké emelkedést mutat. Az összes álláskereső arányában is emelkedő tendencia figyelhető
meg.
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
Munkavállalási korúak
száma
Foglalkoztatottak Munkanélküliek
év
férfiak k férfiak nők férfiak nők
2008 290 272 283 260 7 12
2009 288 275 271 254 17 21
2010 286 274 268 253 18 17
2011 280 271 270 257 10 14
2012 268 269 260 257 8 12
2013 255 250 n.a n.a 10 11
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
Nők foglalkoztatási helyzete (fő)
0
50
100
150
200
250
300
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
foglalkoztatottak
munkanélküliek
munkavállalási korúak száma
Férfiak foglalkoztatási helyzete (f?)
0
50
100
150
200
250
300
350
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
foglalkoztatottak
munkanélküliek
m
unkavállalási korúak száma
77
Munkavállalási korúak száma (fő)
0
100
200
300
400
500
600
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
rfiak nők
Foglalkoztatottak (fő)
0
100
200
300
400
500
600
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
férfiak nők
Munkanélküliek (fő)
0
5
10
15
20
25
30
35
40
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
rfiak nők
Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű
távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit.
78
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A munkavállaló korú férfiak arányában a 2013. évben 4,8 %-al, a nők arányában 7 % -os
csökkenés látható.
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban
Településünkre ebben a kérdésben pontos adatunk nincs.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
Beled Város Önkormányzata együttműködő partnerként vett részt a „Munkaerőpiaci programok
a Kapuvár- Beledi Kistérségben” című TÁMOP-1.4.1-11/1 projekt megvalósításban, melynek célja
a térségi munkaerőpiac fejlesztése és a helyi foglalkozatás növelése.
A projekt célcsoportja pályakezdő álláskeresők, gyes-en, gyed-en lévők, 50 év felettiek. A
program keretén belül 20 főből 18 vett részt az ingyenes OKJ-s bérügyintézői képzésen, és tett
sikeres vizsgát.
A célcsoport tagjai között 1 fő Rábakecöli nők célcsoportjához tartozó személy vett részt.
A programban résztvevők különböző kompetenciafejlesztő foglalkoztatásokon vettek részt a
képzés és vesznek részt a továbbfoglalkoztatás alatt. Ezek zött munkaerő-piaci, mediációs,-
álláskeresési tréningek, önismeret szerepeltek. A résztvevők felkészítést kaptak motiválás a
legális munkavégzésre és munkajog témákban is.
A Beledi Általános Művelődési Központ felnőttképzési centrum szervezésében a Soós Imre
Kulturális Központban Kompetencia fejlesztés a Rábaközben LEADER pályázat keretében
valósított meg általános és nyelvi képzéseket.
- német alap és,
- angol alap 60 órás képzéseket.
A programban 12 nő vett részt.
c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei
A nők elhelyezkedési esélyeit csökkenti az alacsony iskolai végzettség, vagy ha trányos
helyzetű kistérségekben élnek.
Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akiknél ezek a tényezők együttesen jelentkeznek.
Edvén nincsenek munkahelyek, ezért a vizsgált célcsoport eleve hátrányos helyzetben indul a
munka-erő piacra való bekerüléssel.
Az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési lehetősége az agglomeráció kínálta
munkahelyek vonatkozásában alacsony.
A HEP 2015 évi felülvizsgálata során történt változások
A település vezetése bízik abban, hogy az M86-os gyorsforgalmi út átadása után a településen
vagy a közelben települ olyan foglalkoztató, aki az alacsony iskola végzettségűeknek is biztosít
munkalehetőséget.
79
d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)
A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség. Hivatalos
észrevétellel nem éltek a foglalkoztatás területén jelentkező hátrányos megkülönböztetésről.
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl.
bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas
munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)
A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára
nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés, mert esélyeit a szolgáltatási hiányosságok
alapvetően rontják.
A településen családi napközi és óvoda működik.
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
A Beledi védőnői szolgálat nyilvántartja a körzetében bejelentett lakcímmel
rendelkező/életvitel szerűen élő várandós anyákat. Célzott és szükséglet szerinti gondozást végez
családlátogatás és védőnői tanácsadás keretén belül. Írásban értesíti a gyermekvédelmi
szolgálatot, ha észleli a várandós anya válság helyzetét.
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
év védőnők száma
0-3 év közötti
gyermekek
száma
átlagos
gyermekszám
védőnőnként
2008
1 10 10
2009
1 15 15
2010
1 14 14
2011
1 15 15
2012
1 15 15
2013
1 7 7
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
2013. évben 53,3 %- al csökkent a 0-3 éves korú gyermekek száma a településen.
Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő)
0
2
4
6
8
10
12
14
16
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
80
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak
A családon belüli erőszak megelőzésénél fontos a probléma korai feltárása. A
veszélyeztetett populáció elsősorban a nők és gyermekek, ezért fontos, hogy tisztában legyenek
azzal, hogy a sérelmükre elkövetett erőszakos cselekmények esetén kihez fordulhatnak segítségért.
Növelni kell az áldozatok részéről a bejelentési aktivitást, tudatosítva, hogy csak akkor lehet
segíteni, ha szakemberhez fordulnak. Az önkormányzat szociális ellátó rendszere a háziorvosi
szolgálat, a védőnő, a családsegítő szolgálat, óvoda és iskola, a szomszédok sokat tehetnek az
észlelés érdekében.
A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak összefüggésben van a gyermekbántalmazással,
és az elhanyagolás is jelen van a gyermek életében. Az előző évi adatokhoz képest közel
háromszorosára emelkedett a fizikai bántalmazások száma, míg a lelkieké 50 %-kal nőtt. Az
elhanyagolás mind fizikai, mind lelki síkon emelkedő tendenciát öltött az elmúlt 5 év
viszonylatában.
Az érintett gyermekek családjaira jellemző, hogy többségük szociálisan hátrányos helyzetű
és rendszeresek a szülők közötti konfliktusok. A bántalmazás hátterében főként anyagi,
párkapcsolati, pszichés problémák és szenvedélybetegség állt.
Rábakecölben nincs tudomásunk családon belüli erőszakról.
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)
A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások településünkön korlátozottak. Nincs anyaotthon,
családok átmeneti otthona. A Beledi Egyesített Szociális Központ tud segítséget nyújtani,
családsegítés keretében:
a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá
a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok
megoldásának elősegítését,
d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,
e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási
problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek,
81
a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan
rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás,
konfliktuskezelő programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő
családokat segítő szolgáltatásokat.
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben
A nők közéletben betöltött szerepét vizsgálva, nem szabad elfelejteni először is, hogy az
azonos jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. A nők részvételére nemcsak a női
nem reprezentálása miatt van szükség a politikában, azaz a közügyekről való döntési
mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket.
Rábakecölben a 2010. évi választásokon a képviselő-testületbe az 5 megválasztott képviselőből 2
került a testületbe, arányuk 40 %. Ez az előző évekhez képest emelkedést jelent. A Beledi Közös
Önkormányzati Hivatalvezető beosztású alkalmazottainak 50%-a nő. Rábakecölben intézmények
vezetőinek 75 %-a nő.
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló
kezdeményezések
A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló
kezdeményezésekről nehéz beszélnünk, mivel az önkormányzat intézményei nagyon kevés adattal
rendelkeznek problémák tekintetében, illetve a nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem
könnyű objektíven, tényszerűen regisztrálni.
A településen nincs tudomásunk a nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és
felszámolásukra irányuló kezdeményezések.
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Nehéz a visszatérés, a munkába állás a
gyermeket vállaló anyák esetében
Segítő programok nők számára, korszerű
ismeretek megszerzését célzó képzések
82
A 2015. évi felülvizsgálat során kialakult következtetések, problémák
beazonosítása, fejlesztési lehetőségek
Nők helyzete esélyegyenlősége felülvizsgálatához
Beazonosított probléma Fejlesztési lehetőségek
A nők munkába állásának segítése Kompetenciafejlesztés, tréningek szervezése,
A munkahelyi és magánéleti feladatok
összehangolásának elősegítése
Rugalmas munkaidő szervezése, vagy csúsztatható
munkakezdés, és részmunkaidő biztosítása az
önkormányzat saját intézményeiben. Népszerűsítés
az egyéb foglalkoztatóknál.
Nehéz a visszatérés, a munkába állás a
gyermeket vállaló anyák esetében,
bölcsődés korú gyermekek elhelyezésének
nehézségei
Alternatív gyermekfelügyelet bevezetése
83
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
Az esélyegyenlőségi szempontok fejlesztését az EU közösségi politikában elsődlegesen
gazdasági és foglalkoztatáspolitikai szempontok szem előtt tartásával, kerültek megfogalmazásra.
Fokozatosan teret nyert az a felismerés, hogy az esélyegyenlőség elvének e téren történő
biztosítása, már önmagában nem képes a már kialakult társadalmi egyenlőtlenségeket felszámolni.
Ezen társadalmi egyenlőtlenségek negatívan befolyásolják az országok gazdasági teljesítményét és
versenyképességét. Az emberi jogi érvényesülésével, párhuzamosan teret engedett, és az
esélyegyenlőségi szempontok fokozatosan a középpontba kerültek, velük együtt az életkor alapú
diszkrimináció is. Az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés az időskorúakat,
hazánkban.
Legjelentősebb az idősek foglalkoztatásával kapcsolatos diszkriminációja, amely súlyos
következményekkel r, különösen a nők esetében. Gyakori még az a szociális ellátások, az
egészségügyi szolgáltatások területén elszenvedett diszkrimináció. Magyarországon több törvény is
tiltja, mint a 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) és a munka törvénykönyve az életkor alapú
diszkriminációt, az idősebb korosztály már 45–50 éves kortól nagyobb mértékben kiszolgáltatott a
foglalkoztatásbeli diszkriminációnak.
6.1 Az időskorú népesség bb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai
trendek stb.)
Rábakecöl lakosságszámának vizsgálatakor megállapítható, hogy 2012. évben az
összlakosság számának 27.8 %- a nyugdíjas.
Az idősek nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásba részesülnek, a kötelező társadalmi biztosítási
nyugdíjrendszer saját jogú; és hozzátartozói nyugellátásokat biztosít számukra.
A saját jogú nyugellátások körében tartozik a az öregségi nyugdíj és a rehabilitációs járadék.
A rsadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás az
özvegyi nyugdíj;az árvaellátás, a szülői nyugdíj;a baleseti nyugellátások valamint az özvegyi járadék.
84
6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint
év
nyugdíjban,
nyugdíjszerű
ellátásban részesülő
férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű
ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
2008 73 81 154
2009 73 80 153
2010 73 77 150
2011 81 91 172
2012 92 117 209
2013 74 96 170
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Nyugdjasok száma (fő)
0
50
100
150
200
250
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Az időskorra jellemző a szellemi és fizikai aktivitás csökkenése, önellátó képességük
beszűkülése, a betegségek megjelenése. Az egyedüllét miatt gyakori a depresszió és a dementia
kialakulása, a súlyos krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia.
Általános tendencia, hogy megélhetési gondok miatt az eltartó családtagoknak megnőtt a
munkával töltött idejük, kevesebb időt tudnak az idős családtagokra fordítani. Így megnőtt az igény
a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokra, mely a településen biztosított.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A nyugdíjszerű ellátásban részesülők számában 18,6 % csökkenés tapasztalható.
19,5 %- al csökkent a férfiak, 17,9 %-al csökkent a nők nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma
a 2012. évi adatokhoz viszonyítottan.
85
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete
a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága
Rábakecölben az önkormányzat nem foglalkoztatnak nyugdíjas korúakat. Vizsgálva az
idősek korúak foglalkoztatását településünkön is az országos tendencia érvényesül. Nehezen lehet
elhelyezkedni, munkát találni 55 év felett.
Magyarországon a KSH adatai szerint 2010-ben az 55 év feletti korosztály foglalkoztatási
rátája alig haladta meg az 50 százalékot. Az intézmények, vállalatok ritkán alkalmaznak időseket,
hiszen magasabb bért és addicionális költséget jelentenek számukra.
Egy tanulmány szerint a két legerősebb érv, amit az 50 év feletti munkavállalók alkalmazása
ellen megfogalmaznak: az idegen nyelvtudás és a megfelelő számítástechnikai ismeret hiánya.
Ugyanakkor számos érv szól az alkalmazásuk mellett is: a munkában töltött évek alatt komoly
szakmai tudásbázist halmoztak fel és val pontosabbak és megbízhatóbbak a fiataloknál (nem
fognak más munkát keresni, megbecsülik a feladatokat), kevésbé kritikusak a felső vezetéssel és a
vállalat működésével szemben és erős elkötelezettséget mutatnak a munkahelyük iránt. Emellett
pedig részmunkaidőben, vagy akár kiszervezéssel is hajlandók dolgozni. Ugyanez a megállapítás
vonatkozik a nyugdíjas foglalkoztatottság vizsgálatánál.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
Rábakecöl Község Önkormányzata 2 fő nyugdíjas korú személyt foglalkoztat.
b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának
lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)
Az idősellátás területén egyre jelentősebb szerep jutott a civil szektornak, egyházi, és
magán szervezeteknek.
Rábakecölben a Napsugár Nyugdíjas Klub biztosítja, szervezi az idősek szabadidő
eltöltésének sokszínű programját, bekapcsolódva, a települési és térségi rendezvényekbe is.
Programjaik sokrétűek, az egész évet lefedő találkozási alkalmakat teremtenek.
A helyi önkormányzat kiemelt figyelmet szentel az idősekre, évente megrendezésre kerül az
idősek napja, idősek karácsonya.
86
c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz. Azt tudjuk a szakirodalomból, hogy az idősebb
korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben
helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket.
Az 55 év felettieket, illetve a tartós munkanélkülieket jobban érinti a foglalkoztatás terén
fellépő hátrányos megkülönböztetés.
A jelenlegi jogszabályok szerint a munkavállalása anyagi szempontból előnytelen a nyugdíjasok
számára.
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet
gyakorlásához való hozzáférés
A helyi közszolgáltatások terén az idősekkel való foglalkozás magas színvonalú.
Az Egyesített Szociális Központ a házi segítségnyújtásban részesülő időseket az elmagányosodás
megelőzése érdekében bevonja az nyugdíjas klub foglalkoztatásaiba. Havonta 1 alkalommal
lehetőséget biztosít a gépkocsival történő beszállításra, így az érdeklődők részt vehetnek a kreatív
foglalkozásokban, jeles napok előkészületeiben, megünneplésében. A községi könyvtár a
fogyatékkal élők, nehezen mozgó, akadályoztatás esetén biztosítják a könyvek házhoz szállítását.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A Rábakecölben élő időseknek egyre nagyobb gondot okoz a településen belül a biztonságos
közlekedés.
a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése
A személyes gondoskodást nyújtó, időseket érintő szociális ellátásokról, köztük az idősek
átmeneti elhelyezéséről az önkormányzat a kötelezendően ellátandó feladatai között biztosítja.
A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat
segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló
életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból
származó problémáik megoldásában.
87
6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak
száma
64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
év
%
2008 154 0 0%
2009 153 0 0%
2010 145 0 0%
2011 149 0 0%
2012 159 0 0%
2013 147 0 0%
Forrás: TeIR, KSH Tstar
64 évnél idősebbek (fő)
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
nappali ellátásban részesült
64 évnél idősebbek
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
nappali ellátásban részesültek aránya
88
Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló
személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat
állapotuknak és helyzetüknek megfelelően szakosított ellátási formában kell gondozni.
Településünkön nincs az időskorúak számára nappali ellátás.
Az idősek ellátásában szerepet vállaló intézmény a Beledi Egyesített Szociális Központ.
A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely biztosítja az ellátott önálló
életvitelének fenntartását lakásán, lakókörnyezetében. Segítséget nyújt az ellátást igénybe
vevő életkorának, egészségi állapotának és szociális helyzetének megfelelő fizikai, mentális
és szociális szükségleteinek biztosításában. Házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk az
ellátottnak a környezetével való kapcsolattartását, háztartásának vitelében és a higiénia
biztosításában való segítségnyújtást (bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása), a
háziorvos utasításainak megfelelő gondozási, ápolási feladatok ellátását. A gondozónő az
ellátottal segítő kapcsolatot alakít ki, s a krízishelyzet kialakulásának megelőzésében, illetve
a kialakult krízishelyzet elhárításában nyújt támogatást..
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, életkoruk és szociális
helyzetük miatt rászoruló időskorú személyek nagyfokú biztonsággal történő ellátását teszi
lehetővé.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
2013 évben összesen 39 fő vette igénybe a házi segítségnyújtás szolgáltatást.
A szolgáltatás megfelelő színvonalát 2 fő házi gondozó biztosítja.
A szolgálat munkatársai 8 órás munkarendben, naponta 07.30. órától 15.30. óráig végzik
feladataikat.
A szolgálat gondozónője megfele tárgyi eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy feladatait
színvonalasan elláthassa.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és
szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes
időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel
fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
Rábakecöl településen 2013 évben 23 fő részesült ellátásban.
A Közösségi Ellátás a 1993. évi III: törvény, valamint a kialakított szakmai program alapján
végzi feladatait.
A feladat olyan komplex gondozási módszer kidolgozása, működtetése, mely biztosítja az
ellátási területen élő pszichiátriai- és szenvedélybetegségben szenvedők részére, hogy
segítséget kapjanak ahhoz, hogy családjaikban, lakókörnyezetükben maradhassanak, hogy
minél teljesebb, konfliktus mentesebb életet élhessenek.
89
Az ellátást végző pszichiátriai gondozónő keddi napon végzi feladatit a településen,
szorosan együttműködve a kórházak pszichiátriai osztályaival, gondozóival, házi orvosokkal.
A tavalyi évben, 4 pszichiátriai betegségben szenvekliens kérte a segítségnyújtás ezen
formáját.
A megélhetési gondok enyhítése, egyszeri meleg ebéd biztosítása az arra rászorulók részére.
Az étkezést a 2013-as évben 50 fő vette igénybe, melyből 13 fő elvitellel, 37 fő házi
segítségnyújtás keretében jutott hozzá az egyszeri meleg élelemhez.
Az étkeztetés a település Napköziotthonos Óvoda konyháról történik.
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés
Rábakecölben a kulturális programok, események, intézmények biztosítják az
idősebb korosztály szabadidő eltöltéséhez való jogának érvényesülését, továbbá segítik a
szolgáltatások megközelítésének közlekedési lehetőségét, akadálymentességét, a
kedvezményes igénybevétel lehetőségeit.
A szervezők munkájának köszönhetően az idősek rendszeres látogatói színházi
előadásoknak, múzeumoknak, községi rendezvényeknek, a térségi kulturális
rendezvényeinek.
A programok főszervezői az IKSZT munkatársai, a klubok vezetői is lehetőséget nyújtanak
közösségi együttlétre, kulturális foglalkozásokon való részvételre, foglalkoztatásra.
c) idősek informatikai jártassága
Településen az informatikai jártasság megszerzése részben megoldott.
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt változások
A Beledi ÁMK Felnőttképzési Centruma szervezésében lehetőségük volt a Rábakecölben
élő nyugdíjasoknak a Kompetenciafejlesztő Programok a Rábaközben Leader lyázat
keretében részt venni Internet és word alapok 40 órás informatikai képzésen. A
programban. 7 fő nyugdíjas korú nők célcsoportjába tartozó személy vett részt.
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a
településen
A célcsoporttal kapcsolatos sajátos igények kielégítését célzó programok
felsorolásánál meg kell említeni az idősek klubját, ahol lehetőség nyílik a közösségi
90
együttlétre, szabadidős programokban való szvételre. Az idősek klubjában tagnak lenni
annyi, mint egy plusz családdal rendelkezni.
A klubtagok rendszeresen találkoznak egymással új ismeretségek szövődnek,
felelevenedtek régiek. A klubtagok részére rendszeresen szerveznek programokat,
életkoruknak, egészségi állapotuknak, érdeklődési körüknek megfelelően. Minden évben
megszervezésre kerül a településen az egészségnevelési nap.
A programsorozat magába foglalt szakemberek által megtartott előadásokat az
egészséges életmódról, az időskor pszichés változásaival foglalkozó csoportos beszélgetést,
az időskor jellegzetességeihez alkalmazkodó tanácsokat, gyakorlatokat a megfelelő
testmozgáshoz. Továbbá kulturális rendezvényeket, amelyek során az egészséges
táplálkozás jegyében vendégül látták a jelenlévőket.
Kulturális tevékenység körében az aktuális ünnepek, hagyományok felidézésére a népi
szokások megismerésére nyílik lehetőség.
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Alacsony informatikai jártasság informatikai eszközök további beszerzése
A 2015. évi felülvizsgálat során kialakult következtetések, problémák
beazonosítása, fejlesztési lehetőségek
Idősek helyzete esélyegyenlősége felülvizsgálatához
Beazonosított probléma Fejlesztési lehetőségek
A krízis helyzetbe került egyedül élő,
elmagányosodott személyek száma
növekszik, elvárásuk a közösségtől a
segítségnyújtásukra nő.
A jelzőrendszeres segítségnyújtás
fenntartása, a szolgáltatás folyamatos
működtetése.
Elmagányosodás Idősek számára aktivitást megőrző további
programok szervezése
A település járdáinak, utjainak nem
megfelelő minősége miatt nehéz az idős
emberek számára a biztonságos közlekedés
Járdák, utak felújítása
Egyre több idős ember igényli a személyi
segítségnyújtást, amelyhez a házi gondozók
megfelelő eszköz hiányában nem tudnak
Házi segítségnyújtás infrastrukturális
fejlesztése, a segítségnyújtáshoz szükséges
eszközök beszerzése
91
megfelelő segítséget nyújtani.
Az idős emberek száma nagy problémát
okoz az egészségügyi ellátáshoz való
hozzáférés
Kisbusz beszerzése, amellyel az idős
emberek szállítása megoldódna.
Az idős emberek informatikai jártasság
alacsony
Informatikai eszközök beszerzése,
kompetencia fejlesztés az idős emberek
körében
92
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
Fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi,
mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja,
illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt
jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó
Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szó2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos
személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi
károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy
teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái
Magyarországon a 2001.évi adatok alapján 577 ezer fogyatékkal élő ember él,
településünkön élő fogyatékkal élőkről nincs pontos adat. A helyzetelemzés során a
fogyatékkal élőkkel kapcsolatos adatok nem mutatnak teljes képet, mivel a szakemberek
megállapítása alapján nincs megfelelően alátámasztott adat.
A település Önkormányzata foglalkozik érdekképviseletükkel, foglalkoznak a fogyatékkal
élők számára elérhető a támogató szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
A közszolgáltatások esetében a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés a Soós Imre
Kulturális Központban teljesen megoldott. Részben akadály mentesített az orvosi rendelő.
Még nem megoldott, az önkormányzat akadálymentesítése, annak ellenére, hogy a
fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv.
7/B. §-a alapján az állam által fenntartott közszolgáltatásokhoz való hozzáférést 2010.
december 31-ig kellett volna teljesíteni.
Azon közszolgáltatást nyújtó épületekben, ahol még nincs meg, szükséges mind a fizikai,
mind az infokommunikációs akadálymentesítés megvalósítása.
a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett
foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)
A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált,
ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató
köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így
93
különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással
kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a
fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem
megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát
lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív
támogatásban részesíti.
Fogyatékkal élő munkavállaló, aki
a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy
b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.
Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki
a) rehabilitációs ellátásban részesül,
b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági
nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.
Településünkön sajnos nem jellemző az integrált, és a védett foglalkoztatás. Az
önkormányzat intézményei leginkább a törvényi előírásnak megfelelve foglalkoztatnak
megváltozott munkaképességű személyeket (többnyire a rehabilitációs hozzájárulás fizetési
kötelezettség miatt). A fogyatékos munkavállalókkal kapcsolatos probléma oka elsősorban
az, hogy a teljesítménykényszer miatt nincs lehetősége a szervezeteknek a fogyatékos
személy speciális munkavégzési körülményeit, igényeit figyelembe venni, emiatt sokszor
alkalmazásuk is meghiúsul.
Vizsgálatok alapján, a fogyatékos személyek többségének egészségi állapota
lehetővé tenné az aktívabb munkaerő-piaci szvételt, de munkalehetőséget csak erősen
korlátozott mértékben tud kínálni számukra a hazai munkaerőpiac. Az Európai Unióban a
fogyatékos személyek 40%-a dolgozik, ez az arány ma Magyarországon 7-9%, amely
rendkívül alacsony, különösen amellett, hogy az aktív korú célcsoport 80 - 85%-a akar és
tudna is dolgozni, védett vagy nyílt munkaerő-piaci körülmények között.
A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének növelése érdekében szükséges mind a
védett, vagy nyílt munkaerő-piaci lehetőségek bővítése, és a fizikai, illetve az
infokommunikációs akadálymentesítés megteremtése az önkormányzat közszolgáltatásain
túl a lehetőségekhez mérten a közlekedésben is.
A településen van teljes, van részben és van egyáltalán nem akadály mentesített
intézmény. Az önkormányzat kiemelt feladatként kezeli a településen lévő intézmények,
94
közterületek teljes akadálymentesítésének megoldását. Az autóbusz megállóban rámpa
segíti a mozgáskorlátozottak fel és leszállását. Ez azért is fontos, mert elsődlegesen az
akadálymentesítés hiánya az, ami miatt a fogyatékos emberek inkább otthon dolgoznak,
vagy olyan munkahelyet próbálnak választani, melyet jól megközelíthetnek.
Nyilvánvaló, hogy a fogyatékosság típusa és súlyossága alapvetően befolyásolja a
munkavállalást. Az egy fogyatékkal élők inkább tudnak munkát vállalni, mint a halmozottan
fogyatékosok. A problémát elsősorban az jelenti, hogy a fogyatékkal, tartós
egészségkárosodással élők eleve hátránnyal indulnak a munkahelyekért folyó versenyben,
mely hátrány gyakran a munkaerőpiacról való kiszorulást is jelenti
b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
Gyakran előforduló probléma, hogy a fogyatékos személyt akadályozottsága miatt
nem foglalkoztatják a végzettségének és képzettségének megfelelő álláshelyen. (pl.:
felsőfokú végzettsége ellenére alacsonyabb végzettséggel is betölthető foglalkoztatást
ajánlanak neki.)
A fogyatékos személyek foglalkoztatása akkor is meghiúsulhat, ha a fogyatékos
személy nem tudja megközelíteni a munkahelyet, a településen belüli közlekedési
akadályok miatt, és különösen, ha a támogató szolgálattól sem kap segítséget. Ilyen
információk beszerzése rendkívül nehéz, hiszen az érintettek nem hozzák a hátrányos
megkülönböztetést nyilvánosságra, mert ezzel a vőbeni alkalmaztatási kilátásaik is
csökkennek.
Rábakecölben jelzés ilyen jellegű problémáról nem érkezett.
c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok
A támogató szolgálat a saját lakókörnyezetben, a fogyatékos személyeknek nyújt
alapszolgáltatást, amely a közösségi és szabadidős szolgáltatások elérésben (szállítás,
kommunikáció) ad támogatást, emellett az igénybevevő saját környezetében, lakásán nyújt
fejlesztést, gondozást, segíti az önálló életvitelt, támogatja az önérdek-érvényesítést.
A saját lakókörnyezetben élő fogyatékos személyeknek a nappali ellátás is
fejlesztési, étkezési lehetőséget nyújt, segíti az önálló életvitelt, a társadalmi szerepek
gyakorlását.
95
A gondozást igénylő fogyatékos személyek átmeneti elhelyezést, tartós bentlakásos
szociális intézményi ellátást (rehabilitációs, ápoló-gondozó) is igénybe vehetnek.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei
A fogyatékkal élő személyek számára igénybe vehető ellátási, támogatási formákról
a különböző szintű jogszabályok rendelkeznek. (pl. Fot., Szt., Cst. )
A fogyatékkal élő felnőttek legnagyobb részének sokszor egyetlen megélhetési
forrása az általában alacsony összegű rokkantsági nyugdíj, rokkantsági járadék,
rehabilitációs ellátás, illetve plusz juttatásként a feltételek fennállása esetén a
fogyatékossági támogatás.
A gyermekeket tartós betegségük okán magasabb összegű családi pótlék illeti meg.
A fogyatékos személyeket a rendszeres szociális ellátások megállapítása során az Szt.
rendelkezései alapján további kedvezmények illetik meg (pl. a lakásfenntartási
támogatásnál, aktív korúak ellátásánál a fogyasztási egység fogyatékosság, tartós betegség
esetén +0,2-vel növekszik). A gyermekvédelmi törvény alapján a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára tartós beteg gyermeket nevelő családok
esetén magasabb.
A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló
102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében a súlyos mozgáskorlátozott személyek
gépkocsi szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) jogosultak. Sajnos az
Szt. alapján korábban járó közlekedési támogatás megszűnt. A közlekedőképességében
súlyosan akadályozott, látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának;
mozgásszervi fogyatékosnak minősülő, a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló
rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősített, vagy a vaknak vagy
gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának
minősülő személy parkolási igazolványra jogosult. A fogyatékos személyek számára alap- és
szakosított ellátási formák is rendelkezésre állnak.
Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás.
Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos
személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza,
lakóotthon.
96
A fogyatékkal élő vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők gyakran a megfelelő
információk hiányában nem részesülnek a számukra a jogszabály szerint járó pénzbeli és
természetbeni ellátásban. A fogyatékos emberek helyi szervezetei, önkormányzati
intézmények ebben segítséget tudnak nyújtani.
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet
gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés
a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége
A törvényi kötelezettség szerint az összes költségvetési intézménynek, az összes
önkormányzati és közszolgáltatást nyújtó intézményeknek akadálymentesnek kellene
lennie.
Fontos, hogy a közszolgáltatás tényleges igénybe vételéhez nem elég az épületbe bejutni,
azt be is kell tudni járni - legalább a közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges mértékben-
, valamint veszély esetén biztonsággal el kell tudni hagyni.
A közszolgáltatás akkor hozzáférhető, ha a fizikai megközelítés lehetőségén túl az
épületen belüli jékozódás lehetősége biztosított a vak és gyengén látó, a siket, és
nagyothalló, az értelmi fogyatékos, az autista, a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy
számára. A mozgássérültekkel kapcsolatban leggyakrabban a biztonságos és
akadálymentes, vakok esetében pedig az érzékelhető környezetről van szó.
Rábakecöl község közintézményeinek akadálymentesítettség kimutatása a
mozgáskorlátozottak vonatkozásában.
Soós Imre Kulturális Központ
Rábakecöl Kossuth u. 51. teljesen akadálymentesített
Rábakecöli Napköziotthonos Óvoda
Rábakecöl Kossuth u. 23 nem akadálymentesített
Polgármesteri hivatal
Rábakecöl, Kossuth u. 51. nem akadálymentesített
Orvosi rendelő
Rábakecöl Petőfi u. 31/B. részben akadálymentesített
A jelen követelmények alapján saját forrásból szinte lehetetlenség megvalósítani
bármilyen további akadálymentesítést, melynek kivitelezhetősége csak pályázati források
97
igénybe vételével lehetséges. Az önkormányzat rekszik a település közintézményeinek
teljes akadálymentesítésére.
b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei,
fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató
épületek akadálymentesítettsége
A helyi önkormányzat kinyilvánítja, hogy számára fontosak a településen élő
fogyatékos személyek.
A szakemberek elmondása alapján az elszigetelten élő, fogyatékkal élő vagy fogyatékkal élő
gyermeket nevelő szülők vagy fogyatékost ápoló családtag nehezen nyit a
kapcsolatteremtésre, a közösségi programokra. Nem szívesen vesznek részt nyitott
rendezvényeken.
A fogyatékos ember alapvető joga, hogy hozzájusson a közérdekű, valamint a jogai
gyakorlásához szükséges információhoz. Ez a hozzáférés jelenti egyrészt azt, hogy a
fogyatékos személy érzékelje az információkat (a vak személy hallja, a siket személy lássa
azokat), másrészt azt, hogy biztosított legyen számára a megfelelő értelmezés lehetősége.
Ennek érdekében további fejlesztésre vár a honlap, hiszen hiányzik a hangos és a vakok és
gyengén látók számára szükséges verziók telepítése.
Az önkormányzatunk lehető teszi a lakosság által igénybe vehető elektronikus
kapcsolatot, vagyis az ügyintézéshez szükséges adatlapok, űrlapok, nyomtatványok
letölthetőségét. Az e-közigazgatás kiépítésével, szolgáltatás bevezetésével az önkormányzat
növelné az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét.
A településen a helyi kábel TV által megoldott a testületi ülések élő televíziós
közvetítése is, mely nem csak a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét segíti elő, hanem a
kábelszolgáltatást igénybe vevő lakosság információhoz jutását.
c) munkahelyek akadálymentesítettsége
Rábakecölben az intézmények esetében részben megoldott az akadálymentesítés.
Akadálymentesnek csak az az épület tekinthető, amelyben minden szerkezet, berendezési
tárgy minden ember számára beleértve az átmenetileg vagy tartósan fizikai, érzékszervi,
értelmi fogyatékossággal élő embereket is önállóan használható. Az épületben lévő
munkahelyek önállóan, külső segítség nélkül, korlátlanul és biztonságosan igénybe vehetők,
98
mert az ehhez szükséges megfelelő méretű hely, információ, jelzésrendszer és műszaki
háttér adott.
Nem biztosított az önkormányzat, az óvoda, a kereskedelmi, a vendéglátó egységek
akadálymentesítése.
d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége
Rábakecölben a mozgássérültek számára parkolóhelyek nincsenek. Az egyenletes,
síkfelületű járdák kialakítása 60 %-os. A gyalogos átkelőhelyek nincsenek a településen.
e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális
közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)
A közlekedéssel kapcsolatos törvényi szabályozás is arra irányul, hogy a közlekedési
eszközök, utasforgalmi létesítmények, illetőleg az ezekhez tartozó jelző és tájékoztató
berendezések a különféle fogyatékossággal élő személyek által biztonságosan
használhatóak legyenek.
A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek önálló életvitelének
megkönnyítése, önrendelkezési jogának biztosítása, elsődlegesen a lakáson kívüli
közszolgáltatások elérésének segítségével, valamint önállóságának megőrzése mellett a
lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosításával.
Fogyatékos személyről a településnek nincs adata.
f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)
Településünkre a kérdés nem releváns.
A HEP 2015.évi felülvizsgálata során történt változások
Új problémaként merült fel a felülvizsgálat során, hogy különösen a mozgásukban
korlátozottak számára nem megoldott a napközi konyhára való bejutás.
Az épület nem rendelkezik akadálymentesítéssel. Az ő esetükben csak a házi
segítségnyújtás révén tudnak a közétkeztetési szolgáltatáshoz hozzáférni. Ehhez több
humán erőt kell alkalmaznia az önkormányzatnak, mely a gazdasági kiadásokat növeli.
A közhivatalhoz való hozzáférés sem megoldott a településen.
99
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők
száma
év
megváltozott
munkaképességű
személyek
ellátásaiban
részesülők száma
egészségkárosodott
személyek szociális
ellátásaiban
részesülők száma
2008
12 n.a
2009
14 n.a
2010
11 n.a
2011
n.a n.a
2012
45 n.a
2013
39 n.a
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A településen a megváltozott munkaképességűek számáról 2011 és 2012 évben nincs adat.
A HEP 2015 évi felülvizsgálata során történt változások
2013 évben 13,33 %-al csökkent a megváltozott munkaképességű személyek száma a
településen.
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Akadálymentesítés hiánya Intézmények akadálymentesítése
A 2015. évi felülvizsgálat során kialakult következtetések, problémák beazonosítása,
fejlesztési lehetőségek
A fogyatékkal élők helyzete esélyegyenlősége felülvizsgálatához
Beazonosított probléma Fejlesztési lehetőségek
A napközi konyha infrastruktúrája teljesen
elavult. A korszerű plálkozás bevezetése csak
felújítás után lehetséges
A konyha teljes felújítása
A napközi konyha nem akadálymentesített A napközi konyha teljes
akadálymentesítése. felújítása
Továbbra is probléma hogy a közintézmények,
hivatalok nem akadálymentesítettek
Hivatalok, közintézmények
akadálymentesítése.
A település járdáinak, utjainak nem megfelelő
minősége miatt a fogyatékkal élők nehezen
tudnak biztonságosan közlekedni.
Járdák, utak felújítása, biztonságos
közlekedés a fogyatékkal élők számára
szociális ellátásban részesülők száma ()
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
megltozott munkaképességű eszségrosodott
100
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők
társadalmi felelősségvállalása
a) a 3–7. pontban szereplő területeket érincivil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi
szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma
közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma
stb.)
Jellemző a szolgáltatásokra, hogy egymásra épülnek, egymást kiegészítik. A
személyre szabott szolgáltatások biztosítását a helyi ellátórendszeren belüli koordináció,
együttműködés biztosítja.
Ezek pontos számáról, szervezettségéről nem állnak adatok rendelkezésünkre
b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti
partnerség bemutatása
A településen nemzetiségi önkormányzat nem működik. Az önkormányzati és a civil
szervezetek közötti együttműködést kétoldalú megállapodás szabályozza. Az
együttműködés pénzügyekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására,
rendezvények lebonyolítására is kiterjed. Biztosítja a működési feltételeit, a városban
elérhető közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést és támogatja a szellemi
és tárgyi örökségük védelmét.
A településen megerősödtek a civil szervezetek és munkájukat agilis, a település
érdekeit figyelemvevő vezetők irányítják. Az önkormányzat folyamatosan keresi a
lehetőséget, hogy munkájukat segítve támogatásban részesítse őket. A civil szervezetek
esetében az Oktatási és Kulturális Bizottság átruházott hatáskörben szakmai munkájuk
függvényében pályázati úton támogatja rendezvényeiket. (sporttámogatás, városi
rendezvények, nemzetközi kapcsolatok) Nagy rendezvényeiket külön kérelem alapján a
képviselő-testület lehetőségéhez mérten támogatja.
Az egyházi szervezetek jelentős szerepet töltenek be a község életébe. Erősnek
mondható az önkormányzat- civil szervezetek- egyház együttműködés, mely megnyilvánul
az eredményekben, sikeres rendezvényekben.
101
c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség
Az önkormányzat a település érdekeit szem előtt tartva több területen is
együttműködik a térség településeivel. Első sorban szociális területen erős az
együttműködés, de a kultúra területén is partneri viszony alakult ki.
d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi
tevékenysége
Településünkön a kérdés nem releváns
e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége
Rábakecölben működő civil szervezetek többsége kapcsolódik, illetve részt vesz a
közfeladatok ellátásában. A civil szervezet az érintett célcsoportokkal kapcsolatosan is az
esélyegyenlőség elérésére törekszenek. A szervezetek alapszabályukban meghatározott
módon képviselik tagságukat, társadalmi párbeszédet kezdeményeznek szükség esetén,
támogatják lehetőségükhöz mérten a látókörükben élő rászoruló célcsoport tagjait.
f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.
Az önkormányzat számára fontos a helyi vállalkozások szerepvállalása, a település
érdekeit figyelembe vevő intézkedéseik megtétele. Törekednek a partneri kapcsolat
kialakítására, mely eredményeként közös akarattal tudnak lépéseket tenni az
esélyegyenlőség megteremtéséért.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett
nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények,
egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi
esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába
Adatgyűjtés folyamán, mely kiterjedt az önkormányzat intézményei, vezetői,
képviselői fe megfogalmazódtak a településen élők problémái, esélyegyenlőség
biztosítása kapcsán felszínre kerülő akadályok. Az adatgyűjtés kiterjedt a kistérségi és helyi
dokumentumokra, a Rábakecölt érintő területekre. Az adatgyűjtés folyamán mód lett
megismerni a megkérdezett szervezetek jellemzőit, lehetőségeit, szabályozásukat és
102
mindazt, amit eddig tettek és tesznek a saját területükön az esélyegyenlőség biztosítása
érdekében. Példák, esetek tanulmányozása is megtörtént.
Az elkészült dokumentum tervezet a helyben szokásos módon, Rábakecöl község
honlapján került közzétételre, melyről az állampolgárok is véleményt mondhatnak.
az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos
észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.
A szervezeteknek és a lakosság számára is elérhetővé válik az elfogadott, városi
honlapon közzétett esélyegyenlőségi program. A határidőket figyelembe véve, az
intézkedések eredményeiről nyílt bizottsági és képviselő-testületi üléseken történik
beszámolás és ilyen módon biztosított lesz a megvalósítás ellenőrzése is.
103
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések
Célcsoport
problémák beazonosítása
rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek
meghatározása
rövid címmel
Romák és/vagy
mélyszegény-
ségben élők
Adósság csapda
Háztartásvezetési, családfenntartási
tanácsadás, előadások lehetőségének
biztosítása
Gyermekek
Megnőtt a működési zavarokkal
küzdő családok száma, egyre több a
deviáns gyermek
Életesélyeket romboló devianciák
előfordulásának csökkentése
Idősek
Alacsony informatikai jártasság informatikai képzések szervezése
Nők
Nehéz a visszatérés, a munkába állás
a
gyermeket vállaló anyák esetében
Segítő programok nők számára,
korszerű ismeretek megszerzését célzó
képzések
Fogyatékkal élők
Akadálymentesítés hiánya
A település intézményeinek,
közterületeinek akadálymentesítése
A HEP 2015. évi felülvizsgálata során történt problémák beazonosítása, fejlesztési
lehetőségek
Következtetések
Célcsoport
Problémák beazonosítása
rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek
meghatározása
rövid címmel
Romák és/vagy
mélyszegénységben
élők
Továbbra is fenn áll az
adósságcsapda
háztartásvezetési, családfenntartási
tanácsadás, előadások
lehetőségének további biztosítása
A szegénység oka a tartós
munkanélküliség
Közfoglalkoztatási Program
továbbfolytatása. Felzárkóztatási,
fejlesztési programok szervezése
A szociálisan rászorulók
étkezésének biztosítása
A napközi konyha felújítása
A lakosság adósságállománya
növekszik
Szociális segélyek és támogatások
volumenének fenntartása, ill.
104
növelése Életmód tanácsadás,